A kategóriához 2 556 idézet tartozik (bővebb infó)


Oly sok fa törik le saját termésének súlyától, pedig a vad szelek nem bírták megroppantani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mit ér az egész környék csendje, ha szenvedélyeink üvöltenek?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hiába vagyok olyan pali, aki a jelenben él, rájöttem, hogy a múltamat mindig cipelni fogom, és rettegek, hogy meghatározza a jövőmet is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem szoktam megmondani az embereknek, hogy mit csináljanak, ahhoz nem tartom magam elég nagynak. De úgy gondolom, elhagyta a hite, talán ha megtalálja, akkor választ kap a kérdéseire. (...) Aki elől menekül, az nem más, mint saját maga. De azért lehetetlen ez a küldetés, mert az ember saját maga elől nem tud elbújni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha nem tudsz rámutatni azokra a dolgokra, amelyeket mások a hibáidnak tartanak, akkor beskatulyázod magad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Senki sem egészen az, aminek gondolja magát, hanem még valami más is. Ez a még valami más viszi ismeretlen határok felé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hogy mennyire vagy kemény, azt akkor tudod meg, ha valaki leterít és el kell döntened, fel akarsz-e kelni vagy sem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A könyvek olyanok, mint a tükör: mindenki azt látja bennük, amit a lelkében hordoz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem a prédikációk térítik meg az embereket, hanem a körülmények. Valójában nem az történik, hogy egy új életformába gondoljuk bele magunkat, hanem az, hogy egy új gondolkodási formába éljük bele magunkat. Ezért fontos az, hogy magunkat olyan helyzetek és kihívások elé állítsuk, amelyekben nincsenek meg már jó előre a helyzet ellenőrzés alatt tartásának és megoldásának eszközei, ahova nem győztes hadvezérként vonulunk be, s ahol nem is biztos, hogy a legjobb formánkat mutatjuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én csak egyvalakiből, önmagamból indulhatok ki, mivel ezt a szubjektumot közelről ismerem, viszont egyáltalán nem biztos, hogy jól és alaposan is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az önvizsgálat jót tesz a léleknek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Furcsa dolog, hogy aminek véljük magunkat, az nem vagyunk, s ami lenni szeretnénk, az gyakran a legkevésbé való nekünk. Elméletünk ítél el bennünket, s gyakorlatunk hazudtolja meg elméletünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Furcsa, de soha nem a szomorú dolgokon sírom el magam. Épp ellenkezőleg. Mások őszinte öröme, nem várt sikere vagy éppen meghatottsága tud engem is könnyekig elérzékenyíteni. Mások tiszta, mély érzelmeinek látványa hat rám így. Mások katarzisa képes belőlem is katarzist kiváltani. Meg a zene. Vagy a film. Egy regény is. De egyetlen kép vagy fotó is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gondosnak és rendezettnek lenni mindazonáltal nemcsak azt jelenti, hogy felszámoljuk a környezetünkben lévő rendetlenséget, hanem azt is, hogy cselekedeteink szisztematikusak, konzisztensek, és tervszerű mintát követnek, továbbá, hogy mindig a megfelelő eljárást alkalmazzuk - legyen szó egy irodai űrlap kitöltéséről vagy a szeretteinkhez való viszonyunkról.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hányféle arcot viseltem, amíg saját
arcomat megtaláltam!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Folyton túlértékelem és alábecsülöm az embereket - és nagyon ritkán tudom egyszerűen csak értékelni őket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lakik bennünk egy bölcsebb, tapasztaltabb valaki, akihez képest mi gyakran önfejű gyerekek vagyunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindnyájunknak megvan a sötét oldala, és mindig ügyelni kell, nehogy előtérbe kerüljön.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az önzés olyan bűn, amely az emberi nemet születése óta kíséri, ezt a legnehezebb jóvátenni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minél több dolog változik, annál több marad ugyanaz. Nem tudom ki volt az, aki először mondta ezt, talán Shakespeare, vagy talán Sting, de ebben a percben ez az a mondat, ami megmagyarázza a legnagyobb hibámat. Képtelen vagyok megváltozni! Nem hiszem, hogy egyedül vagyok ezzel, minél többet tudok meg az emberekről, annál jobban észreveszem, hogy mindenkinek van hibája. Nem akarok megváltozni, ameddig csak lehet, ilyen akarok maradni, ettől jobban érzem magam, mert ha szenvedsz valamitől, legalább ismerős a fájdalom. Ha rászánod magad a változásra, mindig valami váratlan történik. Ki tudja, milyen fájdalmak várnak rád odakint, lehet, hogy ennél sokkal rosszabbak! Jobb neked a régi állapot, válaszd a járt utat, az nem lehet olyan rossz. Nem követhetsz el hibákat, nem vagy drogfüggő, nem öltél meg senkit - kivéve talán saját magadat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szinte mindannyiunkban van valami, amit le kell győznünk. A szégyent. Vagy az "enyém" fogalmát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Legfontosabb a belső tartás. Békében kell élni magunkkal. El kell tudni fogadnunk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk. Nyitottan kell élni, de tudni kell a farkasról, hogy farkas, a kígyóról, hogy kígyó, a bárányról, hogy bárány. Ez hozzátartozik a belső egyensúlyhoz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magadból kell magadnak adnod, motivációt csiholnod, olyan igazán megedzettet, ami aztán tűzön-vízen átvisz. Hiszen csak te vagy magadnak. Mindenki más ideiglenes átutazó. Ki rövidebb, ki hosszabb ideig marad az életedben, de nem kötheted a boldogságodat és a képességeidet másokhoz. Önmagadnak kell lenned minden körülmény között, és talán pont ez a legnehezebb. Egyensúlyban lenni minden életkörülményben önmagaddal.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Álmodni könnyű, egészen addig, amíg nem kell tennünk érte semmit. Mert nem kell szembenéznünk a kockázattal, a kudarccal, a nehéz pillanatokkal, és amikor megöregszünk, nyugodtan hibáztathatunk másokat - a szüleinket, férjünket, a gyerekeinket -, amiért nem valósítottuk meg az álmainkat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az egészséges önbecsülés legfontosabb feltétele az, hogy az erősségeinket és gyengeségeinket tárgyilagosan lássuk, és egyensúlyban lévőnek találjuk. Mindenkinek mindkettőből van éppen elég.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Több ezer éve kísérleteznek a kis és nagy írók a szeretet oktatásával. Az eredmény siralmas. Mégis, nem szabad belefáradni; meg kell tanítani az embereket arra, hogy mindenki próféta néha, magánéletében: próféta, ha őszintén felismeri vágyait és kötelességeit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem ismerek én más hatalmat,
Csak ami szívemben ragyog;
Idegen Isten, nincs hatalmad!
Magamon úr csak én vagyok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Konfliktusokat ügyes furfangok vagy intelligens hazugságok sohasem oldanak meg; hogy megoldódjanak, el kell viselni őket, amíg a feszültség elviselhetetlenné nem válik; azután az ellentétpárok lassan egybeolvadnak. Egyfajta alkimista eljárás ez, nem pedig racionális választás vagy döntés. A szenvedés elengedhetetlen. Minden valóságos megoldást csakis intenzív szenvedés révén találunk meg. A szenvedés mutatja meg, milyen mértékben vagyunk elviselhetetlenek magunk számára. Egyezz ki ellenségeddel! - a külsővel és a belsővel! Ez a probléma!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legbensőbb félelmünk nem az, hogy alkalmatlanok vagyunk, a legbensőbb félelmünk az, hogy mérhetetlenül nagy hatalmunk van. A saját fényünk, és nem a sötétségünk az, ami megijeszt minket. (...) Ahogy fényünket hagyjuk, hogy világítson, öntudatlanul is hozzájárulunk ahhoz, hogy mások is ezt tegyék.
Ahogy megszabadulunk félelmeinktől, úgy jelenlétünk automatikusan felszabadít másokat is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mikor elengedem, aki vagyok, azzá válok, ami lehetnék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Idővel te ülsz ki az arcodra. A gondolataid, az érzelmeid, a bánatod, a sérelmeid, a vágyaid, minden, amin átmész.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember tudjon nevetni saját magán, különben szenvedni fog.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Talán életünk során túl sokat foglalkozunk azzal, hogy hol vagyunk, ahelyett, hogy arra próbálnánk rájönni, hogy kik vagyunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legtöbb okos embernek tudomása van saját okosságáról, és kevesen olyan bolondok, hogy ezt a tényt önmaguk vagy mások előtt palástolják, bár annak hivalkodó megnyilvánulását önhittségnek nevezzük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Most rólad van szó! Csakis rólad, akiben az "én vagyok" élmény él. Az emberek jönnek-mennek, de te maradsz. Önmagad állandó társa vagy. Álmodban is kísér. Ott is énként bolyongsz, s rájössz majd, hogy a halálod után is megmarad. És most jön a lényeg. Ha ez így van, lehetetlen, hogy önmagaddal ne légy jóban!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás