„ Ha nem maradhatok veled, belepusztulok. Legyöngül az immunrendszerem, és végez velem valami tífusz. ”

„ Én szállok az idővel és a széllel szembe talán,
Telve a reménnyel: aki elment, vár még rám.
Én esküszöm, hogy mosolyogsz még rám,
Én nem hiszem, hogy sosem érsz hozzám.
Nem büntethet az ég, ha így állok eléd,
Lelkemben bűntelenül,
Mert hiányzol. ”

„ Születtem. Születtél. Hogy boldog
veled legyek. S te velem.
S legyünk egymásba ojtott
két láng: tüzed, s tüzem. ”

„ Hozhatod a bilincset, a rabod vagyok. ”

„ Vagy ahogy a tűzvész jön, amit
egy eldobott cigarettavég
vagy észrevétlen szikra szít:
úgy jön, összevissza, ez a szerelem,
úgy gondolok rád, végtelen ”

„ Csak benned él, csak bennem él
ez a furcsa szerelem,
ha értenéd, ha érteném,
már nem lennél velem. ”

„ Kedvesem, előttünk az egész élet - sőt még több is. Halhatatlanná tettél engem. Te és én ezer évig fogunk élni, és mindenre lesz időnk. ”

„ Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim. ”

„ De drága vagy s tán nekem drága
S tán nekem csak:
Nézz olykor a világra,
Hiszen olyan nézők a szemeid
Néha
S hiszen olyan ismerős tarjak
Ezek, amiket most mutatok.
De ha akarod, ezerszer
Mondom ki még
S hallgass még ezeregyedikszer:
Akarlak. ”

„ Karod fonja nyakam köré a szél,
a napban csókod messzi tüze él,
közelebb vagy hozzám mindenkinél. ”

„ Amikor várok rád, mindig végiggondolom, mi mindent kellene elmondanom neked. És mindig tudom, hogy úgyse lesz időm elmondani. Most meg mindenre van időnk, és csak fekszünk, és nézzük a mennyezetet és hallgatunk. ”

„ Terhedre én soha nem leszek. Ha csak az árnyékodat látom is, boldog vagyok. Ha a ruhád a szegen függ, én titkon megsimítom. Ha a poharadban víz marad, én iszom meg. S az a víz nekem édes, mint a pogány istenek nektárja. ”

„ Én áldom a sorsom
Minden áldott percben,
Hogy rám bízott téged,
És rád bízott engem. ”

„ Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz, szerelmesem.
Átvirrasztottam az éjszakát s most pilláim az álomtól súlyosak.
Félek, hogy elveszítelek, ha alszom. ”

„ Te vagy a csók, a vágy, a szerelem.
Te vagy nekem a lét, a tudat.
Nélküled nem vagyok, és én Te vagyok. ”

„ A Nap kihűl, a Föld kiszárad,
az ég üres lesz nélküled,
és én senki vagyok, ha te nem vagy velem.
Annyira szeretlek! ”

„ Mielőtt egymásra találtunk, céltalanul, haszontalanul éltem. Érzem, minden lépést, amit megtettem életemben, azért tettem, hogy rád találjak. Úgy rendelte a sors, hogy egymásra találjunk. ”

„ Nem vagy te legszebb a világon,
Tán oly szép sem, mint képzelem,
De nékem érted szép az élet,
És boldogság a szerelem. ”

„ Szeretlek, mert fölfoghatlan vagy;
Bűvös-bájos fátyol föd el.
Szeretlek, mert olyan titok vagy,
Amiben mégis hinni kell. ”

„ Szolgáljon néked kezem és ajkam,
Virágos réten meghajló térddel
Rózsát és mámort gyüjtsek ölembe
S adjam tenéked. ”

„ Szeretlek, mondom.
- Látod: már ez a nap sem
kelt s telt hiába. ”

„ Ha nem maradsz sokáig távol, itt foglak várni egész életemben. ”

„ Szerelmemet visszatükrözi a szemed, és megmutatja nekem, mennyire szeretlek. ”

„ Léptedért lettem:
utad vagyok - célod nem.
Lassan fuss rajtam. ”

„ Így állok előtted s várom:
tenyeredbe veszel
s mintha hosszú útról érkeztem volna
lélegzeted melegében
visszatér belém az élet. ”

„ Nehéz a boldogságtól búcsút venni,
én nem is magamtól teszem:
te hoztál tűzbe, te hagytál vízben,
éntőlem nem függ semmi sem. ”

„ Nehéz vagyok? Nekem se könnyű,
hogy már csak téged lélegezlek,
mit adhatok? mit kérjek tőled?
próbáld megszokni, hogy szeretlek. ”

„ Ha nem jöttél volna, még huzamosan ellennék egyedül, ám mert elém bukkantál, állatira fenem magam rád. ”

„ Egyszerre mégis otthon vagyok nálad,
s fölöttünk a szerencse őrködik.
Beszélgetésünk folyója kiárad,
és megtanultuk, hogy időnk rövid. ”

„ Meg van még minden egyben: te meg én.
Mi átfutottunk sok-sok emberen
míg egyen lettünk: te meg én,
mondd mi ez a titkos megoldás,
egyedül vagyunk, sose volt más
ember a földkerekén. ”

„ Hajszálanként szerettelek,
méltóképpen a mindenséghez:
mindenestől, Egyetlenem! ”

„ Ahogy a természetet, a daloló madarakat, a csillogó tarlót, a reggelt és az estét, a nyarat és a telet szeretem, úgy szeretlek téged. ”

„ Én pillanatnyilag semmit sem tudok. Csak boldogságot érzek, és azt, hogy hozzád tartozom. ”

„ Mindig ünnepnek érzem, ha együtt lehetünk, egyidejűleg azt is félem, hogy ez mennyire elveszíthető. ”

„ Te vagy, mi van, te vagy az emlék,
te vagy, ki küld és hívogat
futnék tetőled s visszamennék,
dajkáld el az én kínomat. ”