A kategóriához 730 idézet tartozik (bővebb infó)


Kelet felé a napfény, nyugat mögött az ár:
keletre űz a vándorkedv s nyugat kapuja vár.
Úgy hajt e furcsa őrület, hogy vennék búcsút én,
mert tenger hív és csillag hív és ó, mert hív az ég.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mivé lesz
a megérkezés, ha a várakozás
elrozsdálja a vágyat?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bár újra gyerek lehetnék! Aki csak nevet a fájdalmon, és nem siránkozik rajta. Ennyire megváltoztam?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Előfordul, hogy amire vágysz, ott van az orrod előtt. Csak ki kell nyitnod a szemed, hogy észrevedd.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A bőröm vágyó kézhez érni
a számra szomjas szájhoz érni
a szómra szomjas fülbe szólni
a vágyam vágyó ölbe hullni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudod, az első benyomások nem mindig tévesek. Amikor először láttalak, azt gondoltam, hogy egyszerűen káprázatos vagy, és még mindig így gondolom. Mindenesetre azt hittem, teljesen elérhetetlen vagy, kívül az én köreimen. Olyan volt, mint Tom Cruise után vágyakozni. De azóta felfedeztem, hogy tévedtem. Nem vagy elérhetetlen, egészen közel állsz hozzám.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha maga elé nyújtaná a karját az asztal fölött, és ha én is kinyújtanám a karom, elérné a kezem a kezét, a keze az én kezemet. (...) Beszűkült, mintha hurok szorulna rá, szinte bedagadt egyszerre a torkom. Szeretem ezt a lányt, fulladtan, kötözötten, megbabonázottan szeretem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hát mi kell még ahhoz, hogy őt a szívemből kivessem, ha az sem elég, hogy gyermeket fogan másvalakitől? Hogy nem tud, nem képes, nemhogy a szívem, még ez a vakon is folyton csak őreá sóvárgó testem se szabadulni tőle!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tévedsz, ha azt hiszed, hogy kapcsolatot találsz a dolgokkal, és megfogod, vágyol rájuk, lemondasz róluk, és reméled, szétzúzod és szétszórod, meghódítod és birtokolod őket. Mert nem fogsz és nem tartasz meg, nem birtokolsz és nem veszítesz el, nem lelsz meg újra, nem remélsz és nem kívánsz egyebet, csak azt a fényt, amelyet a napjuk kölcsönzött nekik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kristályos levegő-ár füröszti álom-tested
s felém sodorja lassan, míg átkarolhatom.
Ahogy fenyőfák tartják ágaikkal a csendet,
köd-alakod köré úgy fonódna most karom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi már a teremtés első napjai óta keressük egymást! Mi már a kezdet kezdetén egymáshoz kívánkoztunk, amikor még őbenne nyugodtunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A vágy alapvetően nem más, mint egy nem létező dolog, egy nem létező állapot iránti sóvárgás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha ellenállunk szenvedélyeinknek, az inkább gyengeségünknek, semmint erőnknek tulajdonítható.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Érzem a pillantása melegét a bőrömön, de nem kockáztatom, hogy a szemébe nézzek. Szeretném, ha kételkedne, ha vágyna rá. Szeretném olyan sokáig húzni, amíg csak lehet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Belefeledkeztem, zsibbadtam a gyönyörűségtől, attól a vonzalomtól, amely egyre erősebben uralta érzékszerveimnek pillanatnyi állapotát. A nap belopakodó erőtlen sugara is mintha segített volna az érzékiség szárnyain röpködni, épp csak annyira tette ragyogóvá a (...) szobát, amennyire szükség volt az illúzió felébredéséhez a szépséghez vezető úton.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet mindig igazságtalanul bánt vele. (...) Minden napja várakozással telt. Minden éjszaka abban reménykedett, hogy jön valaki, aki fölismeri az igazi értékeit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Számolj el százig, ha megkívánsz egy nőt, és aztán nézz rá újra!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Száz évig, míg a testem megtörik,
szeretnék élni, élni örökig.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valamilyen formában ki kell fejezni a dolgokat, ez nagyon fontos. Határozottan érzem, ha beszélhetnék róla, enyhülne sok minden.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legszörnyűbb lavinák, úgy lehet,
Indulnak egy elejtett szó nyomán,
Mit elhallgatni - véltük - nincs miért,
S mit elhallgatni jobb lett volna tán.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyan volt, mint a sós forrás, amelytől csak égetőbb lesz a szomja annak, aki iszik belőle, anélkül, hogy valaha is kielégülne tőle. Kiittam a csalóka serleget, nem tudva, mit cselekedtem. Voltaképpen mikor tudjuk, hogy a valóságban mit is teszünk?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bárcsak olyan lenne az életem, mint egy film! Soha nem lenne gond a frizurámmal, nem kéne vécére mennem, és amikor rossz passzban vagyok, egy pasi utánam fut az utcán, rögtön szerelmet vall, csókolózunk, és boldogan élünk, míg meg nem halunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Abból a távolságból az égvilágon semmi különös nem volt abban, ahogy állt, ahogy mozgott. Megkönnyebbülten sóhajtottam, abban a biztos meggyőződésben, hogy megszabadultam attól a különös rajongástól, amely az utóbbi időben a hatalmába kerített vele kapcsolatban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szelíd modorral párosult erős lélek (...) Ilyen asszonyt szeretnék. Persze beérem valamivel kevesebbel is, de sokat nem engedek. Ha ez bolondság, legyek bolond, de sokkal többet töprengtem már ezen a kérdésen, mint amennyit férfiak általában szoktak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csalnak az ember érzékszervei is, amelyeket csupán vágyai táplálnak. A vágy lát, a vágy hall, a vágy tapint, a vágy érzi az illatot, a vágy érzi az ízeket. Két ember sohasem látja vagy érzi egyformán ugyanazt. És ugyanaz az ember sem hall vagy érez ugyanúgy különböző időpontokban. Lehet valami kellemes és vágyat ébresztő, de rövid idő múltán ellenszenvessé és értéktelenné válhat. Ezért az ember egész életében hazudik önmagának, ha csupán érzékszerveinek hisz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Végeérhetetlen zokogok veled,
ahogy szoritásod egyre hevesebb,
ahogy ölelésem egyre szorosabb,
egyre boldogabb és boldogtalanabb.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Előbb- utóbb mindenki rájön, hogy valami nagyon fontos dolog akkor is hiányzik, ha sorra minden vágy teljesül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A vágy mint éhes ragadozó űz téged, bárhol is vagy. Még az erdő mélyére is eljut. Erős, szívós, kíméletlen, nem ismer fáradtságot, nem adja fel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bárcsak én lehetnék az eső, úgy talán összeérhetne a szívünk, ahogyan az esőben összeér az egymástól örökre elválasztott föld és ég.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Legyek hárfád, mint hárfád a vadon,
Hulló lomb vagyok én is, ne kímélj!
Ha vad zenéd felzúdul szabadon,

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember óvatosan kívánjon bármit is. Sosem lehet tudni, ki fogja meghallani. (...) Esetleg előfordulhat, hogy valami csak sodródik az univerzumokon keresztül, és ha egy tökéletlen személy a megfelelő pillanatban mond pár tökéletes szót, akkor esetleg ez a valami letér a pályájáról.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Általános szabály: minél jobban kielégíted valamelyik szükségletedet, annál követelőbb lesz, s minél kevésbé elégíted ki, annál inkább lecsillapodik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha alszom, rólad álmodom, ha ébren vagyok, arra vágyom, hogy a karjaimban tarthassalak. A távolság csak megerősített abban, hogy az éjszakáimat melletted, a nappalaimat a szíved-lelked társaként akarom tölteni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha nyitva kell hagynunk az ajtót, engedni, hogy besétáljon rajta a legnagyobb álmunk. Talán egy férfi, vele együtt a szerelem, a boldogság, talán egy jó hír, amitől napjaink máshogyan telnek, talán egy barát, aki visszaadja mindazt, amit eddig az évek eloroztak. Talán besétál az egészség, fölszabadítva testünket a folytonos kíntól. Csak ne felejtsük el nyitva hagyni az ajtót, hisz mind várunk valamire! Mindannyian álmodunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem fájhat úgy a betegek testének,
Ha éles vas jár át sebeiken,
Nem fájna ugy, ha tűzzel égetnének,
Mint e sovárgó vágy fáj énnekem.
Csak egy kis cseppet önts e fájdalom tüzére,
Egy cseppet a remény kútjából, oh leány,
Hogy évek mulva bár, de meg fog jőni bére
Gyötrelmeimnek, oh csak azt mondd, hogy: talán.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás