„ Ha kérte volna, életemet adtam volna érte; és hogy semmit se kért, többet adtam oda hitvány életemnél: szívemet, szerelmemet. ”

„ Olyan vagy, mint a homok. Próbálok beléd kapaszkodni, de kifolysz a kezeim közül. ”

„ Hogy szeretlek-e, Raven? Téged?! Az olyan lenne, mintha egy jégtömböt szeretnék. Nem, még csak nem is olyan, mert a jég idővel megolvad, de te, te soha. ”

„ A fa buzgalma a gyümölcsbe száll át, amely viszont semmit sem nyújt érte cserébe. ”

„ Menj el, és soha többet ne is gyere vissza az életembe, mert amióta ismerlek, pokol az életem, és epekedve várom azt a pillanatot, amikor elém állsz, átölelsz, és megcsókolsz, és arra kérsz, hogy maradjak mindig melletted. De ez a pillanat soha nem jön el. ”

„ Célunk lehet például az is, hogy visszahódítsuk szerelmünket, aki valami apró félreértés miatt elhagyott bennünket. Szerelmünk szerint ugyan csak annyi történt, hogy már nem minket szeret, hanem valaki mást, de ez természetesen lehetetlen. Csupán meg kell nézni minket és azt a másikat. Nem akarok szegény nyálcsorgató nyomorékra semmi rosszat mondani, de minden szépségversenyen megelőzné egy tüdővészes hiéna. Szerelmünk esetében egyszerűen arról van szó, hogy valami aprósággal megbánthattuk. Ráhapciztunk a nyakára. A lábára léptünk tánc közben. Mi ettük meg véletlenül a csoki nagyobbik felét. Halálos biztonsággal állíthatjuk, hogy csak valami efféle kis izé miatt halványulhatott el irántunk érzett lángoló érzelme. Semmiféle más oka nem lehetett ugyanis arra, hogy elhagyjon minket. Illő szerénységgel és a mamánk elfogultságok nélküli szavaival szólva magunkról, mi olyan tökéletesek vagyunk, hogy ha kedvünk támad, francia parfümöt pisilünk, Húsvétkor és minden kedden. Szerelmünk nevelését semmilyen körülmények között se kezdjük azzal, hogy lábaihoz borulunk, és miközben taknyunk, nyálunk összefolyik, azt zokogjuk, hogy kéhér-lehek, gyehe-rehe vihisz-szahaaa! Ennél nagyobb hibát nem követhetnénk el. Csak semmi könyörgés! (...) Hadd érezze a bűnös lélek, mennyire megbántotta azt, aki csak érte, csak vele, neki bele és általa...! Szóval minket. Javaslom: ne is keressük a közelségét. ”

„ Ha azt hívják szerelemnek, amikor a szíved sajog, ha vele vagy, akkor csak én voltam szerelmes ezen a világon. ”

„ Mégis elment. És vissza nem jön soha.
Elvitte őt a sorsa. Hogy mennyire
szerettem, azt sohasem érezte meg.
Kitépte s elvitte szívemet. Pedig
nem kellett neki. Mégis elment vele. ”

„ Kiszolgáltatottá lesz
az ki szeretni gyáva
nem a pengevékony száj
mögé harapott szavak
a bizonytalan szerető tesz azzá
szerelmi csapda ez
ha nem vagy bátor elfogadni
és hős viszonozni
felkínált szerelmemet. ”

„ Hiába pazaroltad meleged.
Mert adni, adni csak annak lehet,
Ki elfogadni bírja lelkedet. ”

„ Magamhoz kötöztem egy embert, aki nem tud védekezni ellenem, mert szeret. És én nem szeretem. Ki van szolgáltatva. És ez a legnagyobb bűn. Kiszolgáltatottá tenni valakit. Mert ebben a viszonylatban nem tudhatod, milyen apró mosollyal, apró szóval ölöd meg a másikat. ”

„ Nincs is a földön olyan szerelem, hogy mind a ketten egyformán szeressék egymást. ”

„ A rajongó szerelem egyik főbb ismérve a függőségi érzet. Azzal kezdődik, mikor bámulatod tárgya rád zúdít egy mámorító, érzékcsalódást előidéző nagyságrendű valamit, amelyről még magadnak sem merted bevallani, mennyire kívántad - mondjuk egy eget rengető szerelem és felkavaró érzelmek kábítószerszerű keverékét. Hamarosan egy igazi narkós kiéhezettségével fogsz sóvárogni a szenvedélyes figyelemre. Amikor pedig nem kapod meg az adagod, egyből magad alá kerülsz: dilis leszel, és kimerült (arról nem is beszélve, hogy neheztelni fogsz a dealerre, aki kialakította benned ezt a függőséget, ám most meg nem hajlandó arra, hogy felköhögje az árut, pedig tudod, hogy van neki valahol raktáron, a fenébe is, hiszen eddig ingyen adta!) Aztán ott találod magad a sarokban remegve, lesoványodva, (...) közben imádatod tárgya elkezd undorodni tőled. Úgy néz rád, mintha soha nem találkoztatok volna korábban, és furcsa módon nem is hibáztatod ezért. ”

„ Neked megteszem, másnak sohasem,
Hogy várok rád, akár hosszú éveken át.
Ezt én választottam, ezt én így akarom,
Ez nekem oly nagyon kedves, ezt neked is kívánom. ”

„ Amikor már annyit epekedtél, vágyakoztál valakire, egyszer csak észreveszed, hogy ikonná merevedett képet imádsz, s mind kevésbé látod a hús-vér embert, akit valaha megszerettél. ”

„ A reménytelen szerelem sokkal költőibb, költői feldolgozásra sokkal alkalmasabb, mint a boldog szerelem. A költőt is sokkal jobban ihleti: mert az ihlet legfőbb táplálója a vágy, és az ember nem az után vágyódik, aki mellette van, hanem az után, aki messze, elérhetetlenül messze van. ”

„ Szerettelek és szeretlek -
akarom, hát elfeledlek.
Eltemetlek, de megtartlak
régi szépnek, drága dalnak. ”

„ Az élet rövid. Túl rövid ahhoz, hogy egyetlen másodpercig is olyasvalakire pazarold, aki nem becsül meg, nem értékel. ”

„ A viszonzatlan szerelem előbb vagy utóbb mindenkivel előfordul. (...) Még azokkal a lányokkal is, akiknek tökéletes az alakjuk, és rejtélyességbe burkolódznak. ”

„ A viszonzatlan szerelem mindig magában hordozza a reményt, hogy egy napon viszonzásra lel. ”

„ Szeretlek és tudok közönnyel szólni véled,
Semmim sem árul el, nem tudja senki még:
Szent titkom s szent kinom. Esküdtem: amig élek
Csupán szeretlek én, de semmit nem remélek -
Láthatni arcodat, e boldogság elég. ”

„ Csak a beteljesületlen szerelem lehet romantikus. ”

„ Lehet, hogy az egész irántad érzett szerelmem nem egyéb rögeszménél... de mert hiszek ebben a rögeszmében, igaz a szerelem. Te vagy az élet szimbóluma, azzá váltál, és amíg te nem vagy az enyém, addig semmi sem az enyém az életből. ”

„ Nem tudtam a szememnek parancsolni. Néztem őt, néztem, és örömöm telt abban, hogy nézhetem, fájdalmas nagy örömöm. Úgy voltam vele, mint a szomjan haló ember, aki végre kutat talál, s bár tudja, hogy a kút vize mérgezett, mégis nagy kortyokkal iszik belőle. ”

„ Nem őt sirattam, nem beszéltünk már vagy öt éve,
nem azt az arcot, kezet, nem a sápadt gyerekkort,
hanem a testet, a testet, a testet, hogy csak ez volt,
hogy ennyi az egész, leváló bőr, lila körmök, hogy ennyi,
hogy üres test vagyok és hogy nem bírlak nem szeretni. ”

„ Nehéz dolog, hogy ne szeress, de nehéz az is, hogyha szeretsz. A legnehezebb, ha hiába szeretsz. ”

„ Kívántalak mindig téged,
De a perc nem jön el soha már.
Csak játéknak nézted a szívem,
És ha volt kedved, játszadoztál. ”

„ Ha gyűlölnél! de csupán nem szeretsz.
Fáj? Nem. A kínok kínos kínja ez. ”

„ A levelek nem tévednek el, igaz? De fennáll a lehetőség, hogy nem akarsz írni, hogy haragszol rám, és most ugyanúgy váratsz engem, ahogyan azelőtt én várattalak. ”

„ Mondd, hová mehetnék,
ha már nálad sincs menedék?
Mondd, hová futhatnék,
ha mindenhol szakadék?
Távol, oly távol már,
a felhőkhöz közel
repülsz, mint a gondolat,
és már én sem érlek el. ”

„ Első szerelmem idejében,
Mikor láttam, hogy szíved értem
Megszünt dobogni, kérkedém:
Majd lennél egykor még enyém! ”

„ Nem akartál meghallgatni
pedig vággyal hítt a kéj
most már látod meghallgathatsz
itt a hüvös, itt az éj. ”

„ Szerelmes lenni valakibe, aki még azt sem tudja, hogy létezel, nem a legrosszabb dolog a világon. Ami azt illeti, épp ellenkezőleg. Olyan, mint amikor az ember bead egy dolgozatot, ami tutira egyes, de egy ideig még nem javítják ki - az a fajta nyugalom, amikor még nem utasítottak vissza, de tudod, hogy hamarosan be fog következni. ”

„ Ma csak egy srác vagyok, aki szerelmes abba a lányba, aki éppen most ment el, és aki sosem fog viszontszeretni. ”

„ Nem baj, ha olyasvalakit szeret az ember, aki nem szereti viszont, de csak akkor, ha az illető rászolgál a szeretetre. Ha kiérdemli azt. ”