„ Így vagy úgy - egy embernek önmagában semmi esélye sincs. ”

„ Akinek a könyveit százezer példányban el tudják adni, az valamit nagyon kell hogy tudjon - akkor is, ha egyesek, például a "magas irodalom" hívei, ezt kevéssé értékelik. ”

„ Az emlékezés gyötri meg leginkább a féltékenyeket. ”

„ A tehetség az eredetiségből származik; ez pedig nem egyéb, mint a gondolkodás, látás, értelmezés és ítélés különleges módja. ”

„ Ilyenek vagyunk mi! Falakat építünk magunk köré, aztán bujkálunk mögöttük, ahol apránként darabjainkra hullunk. Mégsem engedünk be senkit, hogy segítsen. ”

„ A megérzés a lélek gyors megmerülése az életnek abban az egyetemes áramlatában, amiben minden ember története kölcsönösen összekapcsolódik a másikéval, mi pedig mindenről tudhatunk, mert minden meg van írva. ”

„ Ne mondd mindig, hogy mit tudsz, de mindig tudd, hogy mit mondasz. ”

„ Bach az Isten, Mozart az Angyal, Beethoven az Ember. ”

„ A szerelemben csak a pillanat jutalmaz, az idő sohasem. ”

„ Ne rettenj meg soha ellenségedtől! Légy bátor s erényes, hogy szeressen Isten! Az igazat mondd mindig, ha életeddel fizetsz is érte! Védd meg az elesetteket, s légy igazságos! Ez a te esküd. ”

„ Elég nekem, hogy egyszer ellophattam az arcod,
mint az ég tüzeit, s más nőknek adtam át,
hogy testem és álmom csapzottságában ott vagy,
mint földbe süllyedt szobrok, cserépre égetett legendák. ”

„ Tökéletesen helyénvaló olyasmire vágyakozni, ami az örömünkre szolgál - mindaddig, míg fel nem emészt bennünket. ”

„ Van abban bátorság, ha nem álcázzuk az állatot, akik történetesen vagyunk. ”

„ Vedd válladra nyomasztó álmom
Repülj vele messze, át száz határon.
Segítsd meg lelkem, adj tanácsot nekem
Ki győzzön? Az értelem, vagy az érzelem. ”

„ Minden ember meghal, de nem minden ember él igazán. ”

„ Egy mesterségesen létrehozott állapotnak megvan a maga természetes következménye. ”

„ Azok, akik oly könnyen bevezetnek valakit a gyalázat lajstromába, roppant nehézségeket támasztanak, ha arról van szó, hogy valakit töröljenek onnét. ”

„ Semmiről sem akarlak
meggyőzni
élj szíved törvénye szerint
szorongás és pátosz nélkül. ”

„ Oltsd el a régi tüzet, mielőtt újat gyújtasz! ”

„ A nők szeretnek nevetni a férfiakon, ettől érzik magukat erősnek, amitől persze megnyugszanak. ”

„ Nem igaz, hogy ebben a világban nem tudják kitalálni a békét!? ”

„ Mindannyian bűnhődni fogunk, akárhogy is alakul. Az az élet egyik törvényszerűsége, hogy az emberek bűnhődnek. Bűnhődnek, amiért jók voltak, bűnhődnek, amiért rosszak voltak. ”

„ Ha állat lennék, soha nem tartanék embert a lakásban, mert lármázik, piszkot csinál és egészségtelen. ”

„ Hittél a könnyü szóknak,
fizetett pártfogóknak
s lásd, soha, soha senki
nem mondta, hogy te jó vagy. ”

„ A túlzott feltűnés eltűnés. ”

„ Nevess magadon, és nevess az életen. Ne gúnykacaj vagy önsajnálattól tocsogó nevetés legyen ez, hanem gyógyír, csodaszer, amely enyhíti a fájdalmat, kigyógyít a depresszióból, és segít megfelelő távolságból kezelni az adott pillanatban szörnyűnek látszó kudarcokat. ”

„ Vannak dolgok, amelyek sohasem változnak - függetlenül attól, hogy szeretjük-e őket vagy sem. ”

„ A tett önmagában mit sem ér, ha nem társul hozzá magasabb rendű cél. ”

„ A túl sok vezérelv ugyanolyan veszélyes lehet, mint a túl kevés. ”

„ A sors keze... veri a taktust... egy szív alakú... órán. ”

„ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz, de még nehezebb tudni, hogy akárhogy próbálkozol, nem menthetsz meg mindenkit. ”

„ Az élet olyan, mint a föld: gazdagabb egy tavasznál, és nem csak egy aratás szunnyad benne. Ha a felső réteg már kiteremte a maga tavaszát és nyarát: mélyebb talajokra kell ásni, ahol még nagy adakozások várakoznak. ”

„ Amit mi itt, ezen a csöpp kis bolygón valóságnak nevezünk, nem más, mint egy közös megegyezésen alapuló hagyományőrzés, ami időközben nevetséges törvényeket alkotott, és ellehetetlenítette az életet azok számára, akik egyáltalán nem is akartak részt venni ebben a hülyeségben. ”

„ Bár úgy tűnik, a látható világot sok tekintetben a szeretet formálja, láthatatlan szféráit a félelem szülte. ”

„ Nyitott kapuján belépve, temetőn állék, hol százados fák árnya alatt csak itt-amott fejérlett ki egy-egy sírkő a fűtakart egyszerű halmok között. Ki az, ki temetőn meghatva nem érezné magát? mint gyermek, mert fél, hogy az elhúnytak visszajönnek; mint férfi, mert tudja, hogy a föld senkit vissza nem ad. ”