Legújabb idézetek

Karjaid engem többé nem melegítenek.
Tested eztán nem az én combomon hevül.
Idén is csak kuporgok majd a takaró alatt,
s vágyom utánad szemérmetlenül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lehetünk közösségben is mérhetetlenül egyedül. Ki ne emlékezne gyermekkora riadalmas perceire, óráira, amikor a legderűsebb, legszebb családi körben is egyszer csak úgy érezte, árva a mindenségben? Mert más is kell az embernek a magány eloszlatásához a törődésnél, a gondoskodásnál, de talán még a szeretetnél is, hiszen az leginkább csak puszta aggodalom, óvás, gyakorlott erkölcsi szokás. (...) Szükség van egy lényre, valamire-valakire, aki szívünk-lelkünk értője-érzője, bensőséges társ, örökkön nekünk, velünk, miattunk való teremtés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A mai, csúcstechnikájú világban hihetetlen mennyiségű tudáshoz férhetünk hozzá arra vonatkozóan, hogyan kell egészségesnek maradni, ennek ellenére a megelőzhető, nem fertőző betegségekbe többen halnak bele világszerte, mint minden más ok miatt összesen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Isten mindenben megnyilvánul, de a szó az egyik kedves eszköze a cselekvésre. Mert a szó nem más, mint a rezgéssé alakult gondolat: kiteszed a levegőbe mindazt, ami addig csak energia volt. Nagyon vigyázz, mit mondasz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bármikor, ha rossz útra tévedsz, kigyullad egy sor jelzőlámpa benned. A szomorúság egy ilyen jelzőlámpa, a depresszió egy ilyen jelzőlámpa.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szem nyitott kapu a világ és a bűn számára.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

És ne feledd soha, hogy a világ fia is voltál. Rokona a négereknek és a csillagoknak, a hüllőknek és Leonardo da Vincinek, a Golf áramnak és a maláj nőknek, a földrengésnek és Lao-cénak. Mindehhez közöd volt, egy anyagból vagytok, egy lélek teremtett, ugyanaz a lélek fogad vissza.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A vallási tanítás a nevelés alapja, ezzel szemben a mi keresztény világunkban azt tanítják, amiben senki sem hisz. A gyermekek megérzik és látják ezt, és nem csak azt nem hiszik el, amit tanítanak, hanem annak sem hisznek, aki tanítja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ahogy továbbra is elfogadod a dolgokat, melyeken nem tudsz változtatni, és változtatsz azokon, amiken tudsz, te magad is csodálatos módon változol... Csodákat viszel végbe, minden nap egyet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Becsukni vagy kinyitni egy ajtót: nem egy és ugyanaz a mozdulat-e?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Rókákkal szemben nekünk is rókákká kell válnunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Borzasztó lenne életünk végén visszatekinteni, és legnagyobb sajnálatunkra csak rossz dolgokat, elszalasztott alkalmakat és elmulasztott lehetőségeket látni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Öröm. Ez a Mindenható egyik legfontosabb áldása. Ha vidámak vagyunk, az azt jelzi, hogy jó úton járunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne az ítélkezés, hanem a megértés szándékával hallgassuk partnerünket!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az átrendezésben az a jó, hogy teljesen megszokott elemekre tudunk újra rácsodálkozni. Az állandóság megnyugtató és biztonságos, de blokkolja is új dolgok születését.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szenvedély elsodor. Az ész a gyeplő, amely megfékez.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A tegnap elmerült, nincs könny, nincs varázslat, mely visszahozhatná.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Legyél azzá, aki vagy! Ne azzá legyél, akivé én akarlak tenni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sötétbe burkolózunk, amely eltakarja gondolatainkat és érzéseinket, igaz, ehhez nincs szükség az éjszakára.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az embereknek vannak hegeik mindenféle szokatlan helyen, mint valami titkos térképe saját múltjuknak, mint régi sebeik táblázata. A legtöbb sebünk begyógyul, csak egy heget hagyva maga után. De némelyik nem. Vannak sebek, amiket mindenhova magunkkal viszünk, és bár a vágás régen volt, a fájdalom még kitart. Mi a rosszabb, új sebek, amik szörnyen fájnak, vagy a régi sebek, amiknek rég meg kellett volna gyógyulni, de nem tették? Talán a régi sebeink megtanítanak valamit. Emlékeztetnek rá, hol jártunk, és mit győztünk le. Leckét adnak, hogy mit kerüljünk el a jövőben. Szeretnénk ezt hinni. De ez nem így van, ugye? Vannak dolgok, amiket meg kell tanulnunk, újra és újra és újra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kezdem úgy érezni, hogy egy ember bölcsességének mértéke a tanácstalansága.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én is írom énekem:
ha már szeretlek téged,
tedd könnyüvé énnekem
ezt a nehéz hűséget.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szenvedélyeink olyanok, mint a vulkánok: állandóan morajlanak, de csak időközönként törnek ki.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig azelőtt kell a skorpiót eltaposni, mielőtt megszúrna.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Hogyan csináltad? (...) Hogy találtál békét? Elvettem a szüleidet, mindent! Megsebeztelek örökre.
- De a seb begyógyul. Sebesen.
- Nem! Egy kis seb lesz mindig.
- Igen, mindig kisebb lesz, aztán eltűnik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy nép a természet köntörfalazása, hogy hat-hét nagy emberhez jusson. - Igen: és hogy aztán megkerülje őket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egykor nagyon szerettelek,
S most is. Ám ez szinte más.
Ez is, az is szerelem, de
Benne milyen változás!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak annyit tudok, hogy az élet rövid. Nem szabad túl sokszor megvonni magunktól az élet dekadens örömeit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberfeletti lét intenzitását és önnön létünk semmiségét éljük át a szépség vakító fényében. Hasonlóképpen azt is mondhatnánk, hogy valami végső és örök harmónia lobban fel a szépségben, harmónia, amely hirtelen rádöbbent saját világunk nyomorúságára és létünk fájó mulandóságára.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bizonytalan voltam önmagamban, és tele voltam félelmekkel - mint mindenki más. És bár magam mögött hagytam ezeket, valójában érdekesnek találtam, és szerettem a személyiségemnek azt az oldalát, amely küzdött a félelemmel és bizonytalansággal.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Különös táj a lelked: nagy csapat
álarcos vendég jár táncolva benne;
lantot vernek, de köntösük alatt
a bolond szív mintha szomorú lenne.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Igen, van öröm, beteljesedés, és vannak társak - de a lélek magányossága, a maga rémisztő tudatosságával, iszonyú és leírhatatlan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Igenis le lehet ülni és meg lehet beszélni egy kapcsolatot! Te! Figyelj! Eddig jól mentek a dolgok, párhuzamosan gondolkodtunk. De aztán lett egy pár fok eltérés, amit még némi alkalmazkodási készséggel ki lehet egyenesíteni. De ez a pár fok eltérés, ha nem kezelik, egy idő után olyan lesz, mint egy kinyitott olló. Ami az elején még csak egy kis távolság, a szárak végén már sok. És akkor abba lehet hagyni. Le lehet lépni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A hölgyek képzelete igen gyorsan száguld, s egy pillanat alatt a tetszéstől a szerelemig, a szerelemtől a házasságig szökken.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás