„ A költészet az ember létezésének egyetlen konkrét bizonyítéka. ”

„ Mindig visszatérünk ahhoz, amit szeretünk. ”

„ Az életet szépnek érezte, és már arra is rájött, hogy az igazi boldogság titka: felismerni a boldogságot akkor, mikor az ember éppen megéli, s nem utólag visszavágyódni rá. ”

„ Egyszer eljön a nap, amikor meginog a világ, amiben élsz. Hatalmas kihívás előtt állsz majd, a tomboló viharban nem tudod, mi a valóság és mi a káprázat. Ha eljön az a nap, nyújtsd majd ki a kezed, és kérj segítséget. ”

„ Nem mindegyik folyó ömlik a tengerbe - némelyik elvész a sivatag homokjában. ”

„ Néha úgy érzem, a gimi olyan hely, ahová a társadalom csak abból a célból küldi a fiatalokat, hogy letesztelje, van-e elég kitartásuk ahhoz, hogy megbirkózzanak a való világgal. ”

„ Hiába vagyok olyan pali, aki a jelenben él, rájöttem, hogy a múltamat mindig cipelni fogom, és rettegek, hogy meghatározza a jövőmet is. ”

„ Nem látom a tüzet a szádon, és a füstöt sem úgy fújod most rám, mint rég,
Vedd könnyen, ha lenne könnyem, én biztos, hogy miattunk soha nem sírnék. ”

„ Élvezem, ha olyan sziklát találok, amit még nem másztak meg, magam elé képzelek valamilyen fogásrendszert azon a sziklafelületen, azután megmászom. És minél homályosabb a rendszer, minél nehezebb ránézésre a szikla, annál nagyobb kielégülést szerez. ”

„ Szentnek lenni - kivétel; igaznak lenni - szabály. Tévedhetsz, hibázhatsz, vétkezhetsz, de légy igaz! ”

„ Kezdetben minden Egy volt az Égben, vagy azon a helyen, amelyet így ismerünk. Te is Egy voltál, de a születés kettészakított, eltépett önmagadtól. Most a Földre jöttél keresni lélekrészed: utad értelmévé vált a keresés. Miközben megéled a hétköznapok történéseit, öntudatlanul is őt keresed. Ez a feladatod: eggyé válni lelked másik felével, akitől a Földre érkezés pillanatában elszakított az Élet. ”

„ A szeretet az a fegyver, amely a szívbe hatol, és az örök élet sebét ejti rajta. ”

„ Az eszmék kétségkívül olyan erővel lövellnek ki, amilyennel keletkeznek, s ott csapnak le, ahová az elme küldi őket, olyasféle matematikai törvény szerint, mint amely a mozsárágyúból kilőtt golyóbist irányítja. De az eszmék különféleképpen hatnak. Ha gyengéd természetekbe fészkelik be magukat, ott dúlnak, pusztítanak. Viszont vannak erősen vértezett természetek, ércfalú koponyák, amelyeken szétlapul az idegen akarat, és lehull, mint golyó a kőbástyáról. Vannak aztán petyhüdt, vattaszerű természetek, amelyekbe elvesznek mások eszméi, ahogyan a golyók belesüppednek a vársánc puha talajába. ”

„ Nem szoktam megmondani az embereknek, hogy mit csináljanak, ahhoz nem tartom magam elég nagynak. De úgy gondolom, elhagyta a hite, talán ha megtalálja, akkor választ kap a kérdéseire. (...) Aki elől menekül, az nem más, mint saját maga. De azért lehetetlen ez a küldetés, mert az ember saját maga elől nem tud elbújni. ”

„ Azok vetik ránk az első követ, akik a legnagyobb félelemben élnek. Akik soha nem mertek még szembenézni nyomorúságukkal. Míg velünk vannak elfoglalva, addig sem üres az életük. ”

„ Az átlagembert csak a saját neve érdekli, senki másé. Ha megjegyzed az átlagember nevét és gondolkodás nélkül néven tudod szólítani, bóknak fogja tekinteni. De ha elfeleded vagy hibásan írod le, ellenséget szerzel magadnak. ”

„ Egy bölcs azt mondta nekem egyszer, a történelem ismerete nem veszi elejét, hogy újra elkövessük ugyanazokat a hibákat, de legalább arra megtanít, hogy szégyelljük magunkat miattuk. ”

„ Ha tudnám, mi sül ki ebből az egészből, szívesebben lennék halott a múltban, mint itt eleven. ”

„ Sokan azt mondják, ha az ember megöregszik, nem hisz semmiben, nem lepődik meg semmitől, és ezért fogékonyabb új gondolatokra. Butaság! A legtöbb öreg ember, akit ismerek, elzárta az agyát serdülő korában, mint valami szürke, pikkelyes osztriga. ”

„ A háború ezer veszélye eltarthat három századig, nyersz dél felé, veszítesz éjjelen. Az ember végül csak veszít. Kabátja rongyos, nadrágja keshedt, lopják a zsoldját főkutyák, de csoda végül mindig eshet. Haladjunk hát rendbe csak tovább! Új tavasz jön, zöldül a fű, friss zöld borul a hantra már, de aki még nincs föld alatt, kapcát cserél és talpra áll. ”

„ A felhős ég csak egy kiadós vihartól tisztul meg. ”

„ Beteg vagyok, az élet megtört,
Anyám.
Hol az a vágy, mely hajszolt hajdanán?
Már nincs vágyam,
Beteg vagyok, az élet megtört. ”

„ Csendben nézem ezt az egyre torzabb világot. A hiénákat, a hitvány keselyűket. Az esendőket, a paráználkodókat. A kesergőket. Bolond voltam, mikor álmaimról meséltem. Ellopják vagy összetörik őket. Vagy ellopják és utána törik össze. ”

„ A megbánás a leghaszontalanabb dolog ezen a világon. Visszahozni nem lehet semmit. Ha lehetne, szentek lennénk valamennyien. Az életnek nem állt szándékában, hogy tökéletesre formáljon bennünket. ”

„ A szerelem metafórával kezdődik. Azaz: a szerelem akkor kezdődik, amikor a nő bevési első szavát költői emlékezetünkbe. ”

„ Más fejével gondolkodva is saját gondolatiddal akarod feltölteni mások fejét. ”

„ Gyerek vagyok, ahogy rég voltam
Csillagok fénylenek álmomban
Megérkezem valahová. ”

„ Emberi közösségünk azon tagjai a leggazdagabbak, akik képesek anélkül adni, hogy a legkisebb mértékben is azt éreznék, nekik kevesebb maradt. ”

„ Minden a párjával illik össze. A párunk pedig olyan, mint mi vagyunk, abban az értelemben, hogy hasonló. És mennyire hasonló két cipő, amely egy pár? Lényegileg. A legfontosabb dolgokban megegyeznek. ”

„ A bölcs (...)
alkot, de művét nem birtokolja,
cselekszik, de nem ragaszkodik,
beteljesült művét nem félti,
s mert magának nem őrzi,
el se veszíti. ”

„ Csak addig fáj, amíg élek. Csak addig fáj. Amíg meg nem fagy szemeimben a semmi és a minden. ”

„ Ha képes vagy rá, mindig zárd le azokat az időszakokat, melyek használhatatlanok a számodra. Csak hátráltatnak a jövő elkövetésében. ”

„ Mégis szerelem volt, igen!
Víz, fény szakadó szívverése -
mit kidobogtam, kidobogtál,
ami nincs még és ami volt már,
igen és nem. Mégis és mégse. ”

„ Ha a magas, nesztelen homokban járkálsz a strandkosarak mögött, nem láthatod a kosárban ülő embereket, de hallasz egy kiáltást vagy egy beszélgetést vagy egy nevetést, és tudod: ez az ember ilyen és ilyen. Érzed: szereti az életet, vagy: nagy vágyakozás lakik benne, vagy: egy szenvedés rejtőzik lelkében, amelyet a hangja állandóan sirat, még a nevetésében is. ”

„ Csak azért nem mondom, hogy te vagy életem szerelme, mert azt remélem, hogy sokkal hosszabb ideig foglak szeretni. Mondjuk inkább úgy, hogy te vagy a létezésem szerelme. ”