Legújabb idézetek

Az egyének képesek fejlődni és megváltozni. Ezt magam is láttam. De gyűjts egybe egy nagyobb csoportot, és néhány szívdobbanás alatt üvöltő csorda lesz belőle, mely gyilkolni és pusztítani akar. Nem, nem hiszem, hogy az emberfaj valaha is képes lesz megváltozni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig gyűlöletes s mindig rossz vért szül, ha valaki egyik lelket a másikkal, egyik bátrat a másikkal, egyik szépet a másikkal, egyik családot a másikkal összehasonlítja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden kis elszállott percet bánok,
amelyben nem fogtalak átkarolva.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Háború az, mikor a túl ifjút és eszetlent kijátssza az idősebb és zordabb olyannyira, hogy végül egymás életére törnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Fő, hogy az emberek megbecsüljék egymást és tiszta legyen a lelkiismeretük. Milyen jók lennének, ha esténként, lefekvés előtt végiggondolnák az aznapi eseményeket, s pontosan megállapítanák, hogy mit cselekedtek jól és mit rosszul. Mindennap akaratlanul is elhatároznák, hogy megjavulnak s ennek egy idő múlva valószínűleg meg is lenne az eredménye. Ezt a módszert mindenki kipróbálhatja, nem kerül semmibe és igazán hasznos. Mert tanulja meg az, aki még nem tudja: "Hatalmas erő a tiszta lelkiismeret!!"

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek bebarangolják a világot, megcsodálják a hegyek égre meredő csúcsait, a tenger egekig ívelő hullámait, a folyók félelmetes kanyargásait, az óceán végtelenjét, és a csillagok semmibe tűnését. Csodálnak, miközben elfelejtenek emlékezni. Boldogtalan, aki emlékeire ügyet sem vet, és boldog ezek szerint csak az lehet, aki emlékezni képes.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Volt bennük más is. Éhség a szívükben. És az éhség erősebb volt, mint az ész.
- Éhség? Mire?
- A mindig többre.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden film, minden regény azt sugallja, hogy várjunk az igazira… Van, hogy csak a cél lebeg a szemünk előtt, és nem vesszük észre a jeleket. Összetévesztjük az érdeklődést a közönnyel. A komolyat a komolytalannal. Persze az is előfordulhat, hogy nem jól végződik a dolog. Lehet, hogy egyedül maradsz… Nehéz lesz, de lassan rájössz, hol szúrtad el, és újrakezded. Megkönnyebbülsz, mert tudod, hogy valami jobb vár rád. És ez a történet is jól végződik, hiszen továbbléptél. Van még egy eset: ha a sorozatos visszautasítások, a hiába várt telefonok, a rosszul értelmezett jelek, a kínos helyzetek, a hatalmas káosz ellenére… soha, egyetlen percre sem adod fel a reményt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minél nyugodtabb a lelkem, annál vidámabb vagyok. Vajon ki lesz majd az első, aki felfedezi és áttöri lelkem páncélját?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindennek van határa, és ezt veszedelmes átlépni, mert ha egyszer átléptük, nincs visszatérés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Önbizalmat csak magadnak tudsz adni. Azt mondom: lépj ma, holnap és holnapután! Kezdd el, magadban... s aztán szaladhatsz, és később repülhetsz is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A modorosság a művészetben az, ami a népekben az erkölcsi romlottság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

És köszönöm, hogy szent sebed előtt
Életem tornya összedőlt,
S kiárad bennem boldog szégyenem,
S minden szenvedve hordott kételyem
S a szenvedélyes értelem
Érvénytelen, érvénytelen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Eljött ez az idő is, túl vagyunk rajta, büszkén
hordja gömbölyded terhét a vízcsepp, ősz van, hiá-
ba vagyunk túl a nehezén, újabb idők jönnek, új
túllevések, az időt nem lehet eltüntetni a dolgok
útjából, mert az idő maga a küszöb, a párkányon
kucorgó esőcsepp is összegyűjti az emlékeket, a
fényt, mégis felszárad, eltűnik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő állítólag minden sebet begyógyít. Szép kis orvos, aki egyik kezével gyógyít, a másikkal pedig nap mint nap közelebb viszi az embert a sírhoz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden öngyilkosság őrültség, s minden őrültségben van valami, ami elárulja magát. Sok ember tudja már, hogy ő őrült, az öngyilkos is tudja azt mind. Takargatni akarja a titkát, hogy meg ne tudják. Éppen azzal árulja el. Fölteszi magában, hogy okos dolgokat fog beszélni, hogy meg ne tudja senki, hogy ő bolond; de azok az okos beszédek mind nincsenek rendes helyen és időben alkalmazva, s felköltik a gyanút; túlságos jókedvet mutat, vigad, tréfál; de vígsága oly aggasztó, oly rendkívüli, hogy aki látja, borzadva mondja magában: "Ez vesztit érzi!"

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha tudjuk az illető nevét, egyúttal azzal is tisztában vagyunk, hogy valóságos, hús-vér emberrel állunk szemben, nem pedig valami elvont ellenséggel. A név által az illető egyedülálló, kivételes egyénné válik, akinek múltja van és jövője, ősei és lehetséges utódai, győzelmei és vereségei. Az ember a neve maga, büszke rá, élete során többször elismétli és azonosul vele.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az a hit és remény él bennünk, hogy mindaz, amit az ember a társadalomban létrehoz, maradandóan értékes és értelemmel teli, túléli és beragyogja a halált és hanyatlást. Az ember és alkotásai nem elhanyagolható tényezők. Maga a társadalom kodifikált hősiességrendszer, ami azt jelenti, hogy a társadalom mindenütt az emberi élet jelentőségének élő mítosza, az értelem dacos megteremtése.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vajon melyik a nagyobb megtartó erő? A hagyomány-e, a közös történet, szokásrend, jogrend, kultúra, amit a családod, a nyelved, a nemzeted, az emberi társadalom ad át, présel beléd, kér számon rajtad, vagy a ki tudja hol kapott egyéni kódod, a ki tudja mikor kezdődött saját múltad, amit a születésedkor a génjeidben hoztál, s amit a közös tapasztalat és érdek a maga képére és hasonlatosságára formált, de ami mégis újra meg újra fellázított az erőszak ellen, többet akart, mást akart, előre menekített? Vagy az, amelyikről szinte semmit sem tudsz, de ami képessé tesz rá, hogy elkülönítsd a mindenséget és önmagadat, a többi embert és önmagadat, pillanatnyi önmagadat és elképzelt önmagadat, hogy célokat tűzz ki, választani tudj, s hogy elindulj a választott cél felé, és tevékenykedj, és ne add föl akkor sem, ha a harmadik lépésnél kiderül, hogy reménytelen, ha könnyebb lenne nyafogni, mint a következő lépést megtenni?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én nem hiszek a jelenben... Ebben a rohanásban értelmét vesztette a jelen fogalma. (...) Itt csakis jövő van, amitől rettegünk. Mire lecsap ránk, már a következő pillanat gondolatától borzongunk. Talán ennek a félelemnek a vibrálása, maga a lüktető tudat, hogy élünk, az a jelen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A matematikusok azt bizonyítják be, amit bizonyítani tudnak, Neumann pedig azt, amit akar.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt hiszem, ha valamit megtanultam ebben az évben, az az, hogy az lehetsz, aki szeretnél. De amikor jön a szerelem - úgy értem, az igazi szerelem - a legjobb dolog az, ha magadat adod!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem viszem túlzásba az álmodozást, ha kapok valamit a sorstól, őszintén örülök, de megvéd a csalódásoktól, hogy nincs rajtam rózsaszín szemüveg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világ tele van olyan dolgokkal, amelyeket nem érthetünk, nem tudhatunk. Ezért nem szabad soha azt mondani valakiről, hogy ez ilyen vagy olyan ember, mert ezt és ezt csinálta. Nem, ezt nem szabad mondani soha. Mert nem lehet tudni, mi mozgatja az embereket. Mi az, ami ide vagy amoda löki... Valami történik, és az egész elfordul erre vagy arra. Az ember sohasem tudhatja, mert amit az ember lát, az semmi. A nagy dolgok úgy történnek, hogy nem láthatja senki más, csak akinek szól.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mikor a harag elapad,
emléke mégis megmarad.
Csak a töretlen béke jó.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A barátság sokszor éppen az ellentétekből szövődik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretem hallgatni, ahogy beszélek. Nagyobb gyönyörűséget alig szerez valami. Gyakran bocsátkozom hosszú beszélgetésekbe magammal, és olyan magasröptű vagyok, hogy néha egy árva szót sem értek abból, amit mondok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki tudja, hogy mit várhat az élettől, az nagyképűnek tűnik a gyávák előtt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tévedni emberi dolog
és ő egész életével bizonyította, hogy valóban - ember!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem a rendszer, a társadalom az oka. A pénz. Erről van szó. Minél finomabb valami, annál több pénzért lehet hozzájutni, s a szíve mélyén mindenki ínyenc. Vagy ellenáll, vagy nem. A probléma csakis akkor oldódik meg, ha megvalósul egy emberek nélküli társadalom. Ugyanis, ahol csak két ember is van, az egyik biztos kalmárkodni kezd.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akarlak. Akarlak egy kicsit. Nem sokat belőled, de nem is keveset. Adok helyette majd magamból sokat. Amit tudok, amim van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha felhagysz a dohányzással, ivással, szeretkezéssel, ne hidd, hogy tovább élsz. Csak úgy tűnik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember gyerekként a jövőt
éli meg. Pici, túlérzékeny lények,
már a ráció alól kiszabadulva.
A felnőttkor a múlt. Ami kétszáz
éve még jól működött,
elrontottuk. A felnőttkor
már nem ketyeg. Mint egy
leállt falióra. Mint egy
hatástalanított pokolgép.
Az öregkor a jelen. Némi
bölcsesség, sok szenvedés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ugyanannyira a saját élvezetedre vetsz oda egy kétpennyst a koldusnak, mint ahogy én is a sajátomra iszok meg még egy whiskey-t szódával. De én, kevésbé lévén nálad csaló, nem dicsérem magam a saját élvezetemért, és nem is igénylem a te csodálatodat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Meglátogatsz-e még egy röpke percre, borongó kedvem rózsaszínre festve, utolsó álom, haldokló szerencse?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás