„ A barátságok szövedéke addig kanyarog, míg be nem hálózza az egész világot. ”

„ Mindenki azt hiszi, hogy találtunk egy elfeledett lovat, és rendbe hoztuk. Pedig nem. Ő hozott helyre minket. Mindannyiunkat. És a magunk módján egymás életét is rendbe hoztuk. ”

„ A jellemvonások ügyes megválogatásával és találó felnagyításával minden emberi lény gondolkodásmódját és természetét olyannak rajzolhatjuk, mintha az csupa riasztó ellentétből állna. ”

„ A hitehagyottak, és majdnem mindnyájan azok vagyunk, alig várják, hogy bálványt találjanak és imádhassák. Ha nincs jobb, vagy nincs olcsóbb, készek imádni az összecsukható ruhafogast, a csilingelő Madonnát, a műfogsor-löbbölő automatát. Ne akard velem megetetni, hogy nem adnál pár garast egy amulettért, amelyet elég a nyakadba lógatni ahhoz, hogy minden percben pontosan tudd: boldog vagy boldogtalan vagy-e éppen!? ”

„ Összefüggéstelen szavak, véletlen találkozások döntő bizonyítékká formálódnak a képzelődő emberben, ha elég érzékeny. ”

„ Nem szavakkal akarom meggyőzni arról, hogy a véleménye igazságtalan: nem fogadalmakkal akarom bebizonyítani az érzelmeim állhatatosságát. A viselkedésem lesz a szószólóm: a távollét, a távolság, az idő. Az majd bebizonyítja, hogy ha magát egyáltalán megérdemelheti valaki, én igenis megérdemlem. ”

„ Valami láthatatlan fonál köti egyik-másik embert egybe, ha nem is ismerik egymást. A fonál lehet mérföldekre nyúló, de egy napon, amikor találkoznak, csomót köt rá az égi kéz, s azt a csomót el nem oldhatja többé tán még a halál se. ”

„ A szegénység a szerelem szolgálója. ”

„ Elmentem egy masszázsszalonba. Sajnos önkiszolgáló volt. ”

„ Rád borulnék ősszel, takaró avarral
És ha tél lehetnék, behavaználak.
Beléd olvadhatnék nyíló szép tavasszal
Forró nyár, ha lennék, beragyognálak. ”

„ Hirtelenül támadt ősz elveszi az emberek lelkének a frissességét, nyirkosan nyúlóssá teszi a gondolkozás rugalmas szalagját, és feltétlenül az elmúlásnak, a halálnak a képét idézi fel. (...) Sok őszt láttam már... Nézd, ide a halántékomra rakódott le a derük... És tudom, hogy az emberek leginkább ősszel egyformák. Az ég szürke uniformisa egyenruhát húz a gondolatokra is. ”

„ Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök. ”

„ Gyakori dolog, hogy szülők, ha gyermekük elkövet valamit, haragba lovalják magukat a saját beszédükkel, s egykönnyen kimondanak valami kemény ítéletet, vagy halálra veretéssel fenyegetőznek. Amikor azonban gyermeküket megpillantják, győz bennük a szülői szeretet, s kezdeti haragjuk elpárolog. ”

„ Nem véletlen, jut eszembe, hogy a tenisz az élet nyelvét használja. Előny, adogatás, hiba, elvétel, love - a tenisz alapelemei a mindennapi léthez kapcsolódnak, mert minden mérkőzés kicsiben maga az élet. A tenisz felépítése, ahogy a darabok egymásba illeszkednek, olyan, mint az orosz matrjoska baba, ami a napjaink felépítését utánozza. A pontok játékok lesznek, azok játszmák, azok tornák, és mindez olyan szorosan összefügg, hogy bármelyik pont lehet a forduló. Arra emlékeztet, ahogy a másodpercek percek lesznek, a percek órák, és bármelyik óránk lehet a legszebb. Vagy a legsötétebb. A mi választásunk. ”

„ Tudod, mi olyan szép itt? Nézd: ahogyan sétálunk, a homokban hagyjuk a cipőnk nyomát, itt maradnak, szépen kirajzolódnak. De holnap, amikor felkelsz és végignézel ezen a hosszú parton, semmit sem látsz, sehol egyetlen nyom, jel. Éjjel a tenger elmossa. A tenger mindent elrejt. Mintha soha senki nem járt volna itt. Mintha mi sem léteztünk volna. Ha van hely a világon, ahol arra gondolhatsz, milyen semmi vagy, hát ez itt olyan. Már nem föld és még nem tenger. Nem ál-élet, de nem is valódi. Idő. Múló idő. És kész. ”

„ Mert mi vagyunk
az igazi temető, szívünk a megtelt sírgödör,
fekszik benne az ifjú halott, jár, kél, él,
mosolyog, sorra mondja az emlékeit, verset
ír, Párizsba utazik, fényképeket mutogat,
soha el nem múló nyárban csónakázik,
soha nem öregszik, s míg élünk, meg sem halhat,
s vigasztalásul kigyújt bennünk egy kis örökkévalóságot. ”

„ A nyelv lovad, s ha szabadjára engeded, elárul téged. ”

„ Az ember mindenkori legnemesebb hódítása a ló. ”

„ Ahhoz, hogy az óceánból a parton kifogjuk a kishalat, a legjobb, ha kivetjük a hálót és várunk. ”

„ Mindjobban egymásnak éltek, egymásért rajongva. A szív teleszívódik szerelemmel, mint isteni balzsammal, mely megőrzi üdeségét. Innen van az élet hajnalával kezdődő szerelmek megzavarhatatlan jelene s a hosszúra nyúló nagy szerelmek örök frissessége. Ez a szerelem bebalzsamozása. ”

„ De most megjártad, kedves, most az egyszer.
Ezüsthálóval foglak meg, nem menekszel.
A csillagos ég hálójába foglak,
nekem fogadsz szót, meg a csillagoknak. ”

„ A királyfi fehér lovon nem létezik a valóságban. Mégis vár bennem valami a nagy, elsöprő szerelemre. Igenis, lángolást akarok. Azt szeretném, ha elsodorna az érzés. Földindulásra vágyom... vagy nem is tudom... forgószélre... valami izgatóra. ”

„ Ha az ember azt gondolja, hogy élete csupa múló jelenség - Platón lantjának hangja, akkor ez abból ered, hogy minden más ember életét csupán a lant hangjának képzeli, de ha szeret vagy szeretik, akkor saját életének jelentősége mélyebbé válik számára. ”

„ Még fiatal vagyok, annyira igazságtalan, hogy belezavarjon bármi is az én tiszta és világos életembe! Nem akarok tapasztalt lenni, nem akarok elfásulni, elhasználódni, megöregedni. Ki ment meg engem? ”

„ Hiszen a házasság is, éppen mint az élet, unalmas, haszontalan és kissé üres, ha túlságosan el van rendezve, oltalmazva, védelmezve. Nem szebb-e, ragyogóbb-e, táplálóbb-e, hogyha - éppen mint az élet - keveréke a piszkosnak és a nagyszerűnek, sárnak és csillagnak, földnek és virágnak - szerelemnek, gyűlöletnek, kacagásnak, könnynek, rútságnak, szépségnek, sebeknek? ”

„ A biztonságot nem mások teremtik köréd, hanem te magad. Te vagy a saját biztonsági hálód. Csak akkor érzed magad biztonságban, ha ezt elhiszed és magadban bízol. Onnantól kezdve mindegy, hogyan alakulnak a körülmények, merről fúj a szél, mert már tudod, hogy csak magadra számíthatsz. ”

„ A sors nem engedte, hogy megvalósítsam az örök küldetést, amelyre fajom és családi örökségem minden bizonnyal szánt, nem tűrte, hogy belefulladjak a családi boldogságba, az otthonba és az asszonyba, lóssak-fussak, robotoljak, szükség esetén hazudjak és csaljak, hogy a csillagokat is lehozzam az égről az egyetlen nőnek... ”

„ Valahol mindenkinek van gyenge pontja. Pandorának például az a fránya doboz volt a gyengéje, szegény trójaiak pedig rossz lóra tettek. ”

„ Nézzük csak, hogyan kezdődik az érzelmi zűrzavar, amit szerelemnek nevezünk. Egy adott személy, mondjuk te, kíváncsi olvasóm, észreveszel egy ellenkező nemű egyedet a tömegben. Észreveszed, és attól fogva nem tudod levenni a szemed róla. A szád kiszárad, a pislogód kiguvad, a szíved pedig úgy dörömböl, mint apád, ha pityókásan jön haza és befele akarja nyitni a kifelé nyíló ajtót. Egyszer csak azt veszed észre, hogy az illető személy úgy vonz, mint vasreszeléket a mágnes. Ettől kezdve látszólag semmi másra nem vágysz, mint hogy hozzáérj, megöleld, sőt a szád a szájához szorítsd, ami - mondjuk meg őszintén - nem egy higiénikus dolog. (...) A felsorolt tünetegyüttest nevezi szerelemnek az emberiség abban a hitben, hogy ennek az érzésnek, lelki és biológiai okok miatt nem lehet ellenállni. ”

„ Csodálatos állat a ló (...), soha nem lehet tudni, mit fog csinálni a következő pillanatban. Így van ez már a trójai faló óta. ”

„ Semmi sem hoz az embernek nagyobb örömöt, mint az a tudat, hogy valamiben kiválóbb a másiknál. ”

„ Nekem arra van szükségem, aki tengerre nyíló ablak, nem pedig tükör, amely unos-untig csak engem mutat. ”

„ Az igaz barátok azok, akik szembesítenek önmagunkkal, még akkor is, ha az az igazság, hogy nem szívesen valljuk be önmagunknak, hogy még mindig sok mindent kell megtanulnunk, hogy néha segítségre szorulunk, és hogy talán egy kiváló lehetőségen nézünk át. Hallva az igazságot, más ösvényre vihet minket az élet, de sosem tudhatjuk hogy pontosan, melyik ösvényre kerülünk. ”

„ Valójában búcsúzkodni nehéz. Néha lehetetlen. Nem tudod elfojtani a veszteség érzését soha. Ami keserédessé teszi a dolgokat. Azok az apróságok, amiket magunk mögött hagyunk. Kis emlékeztetők, egy életre szóló emlékek, fényképek, csecsebecsék. Amik ránk emlékeztetnek, ha mi már nem vagyunk többé. ”

„ Nem volna szabad megengedni, hogy a szerelem lelkiállapotában bárki életre szóló döntést hozzon. ”