A címkéhez 783 idézet tartozik


A sebészek okkal tanulják meg forgatni a szikét. Szeretjük azt mutatni, hogy kemény, hideg fejű tudósok vagyunk, eljátszani, hogy semmitől sem rettenünk meg, de az igazság az, hogy azért leszünk sebészek, mert azt reméljük, hogy legyőzzük, ami a lelkünk mélyén kísért minket: a gyengeség, a halál. (...) Nemcsak a sebészekre igaz. Igazából senkit nem ismerek, akit ne kísértene valaki vagy valamim, és valahányszor megpróbáljuk egy szikével kivágni a fájdalmat vagy elrejteni a szekrény mélyére, rendszerint belebukunk. Csak úgy tűnnek el a ronda foltok, ha új lapot nyitunk, vagy eltemetünk egy régi történetet, hogy végre, végre megnyugodjon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Így van ez, valahányszor elmúlik egy rég várt esemény; s belejátszik talán a fáradtság is, a szorongás, az izgalom. (...) Ellentmondásos érzelmek hatják át: magány, hiányérzet, hitetlenség és valamilyen homályos meggyőződés, hogy ez így van jól.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tündérek műve sok minden, mit nem is gondolnál. A régóta rossz karórád egyszer csak újra jár. És meglesz kedvenc játékod, vagy kis csengő csendül. Tudd, hogy tündér jár a közelben, nem vagy egyedül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Milyen furcsán is van berendezve ez a mi világunk (...). Milyen különösen, milyen megfoghatatlanul játszik velünk a sorsunk! Megkapjuk-e tőle valaha is, amit kívánunk? Elérjük-e valaha is azt, amiért készek vagyunk minden erőnkből küzdeni? Dehogyis! Minden éppen ellenkezőképpen történik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Összeomlani akkor, amikor eljön az igazság pillanata, hagyni, hogy az ellenfél lélektani hadviselés révén felülkerekedjen, kétségbeejtő játékkal önmagadra mérni vereséget - ez milliószorta szánalmasabb, mint versenybe szállni, és annak rendje és módja szerint alulmaradni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha új dolgokat csinálunk - például először megyünk el egy múzeumba, megtanulunk egy új játékot, ismeretlen helyre utazunk, új emberekkel találkozunk -, feltehetően sokkal boldogabbnak érezzük magunkat, mint azok, akik leragadnak a megszokott tevékenységeik mellett. A boldogság paradoxonjainak egyike: bár irányítani akarjuk az életünket, csakhogy a szokatlan és a váratlan is boldogságot nyújt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az egyedül kirándulás másfajta terápiát nyújt, mint a csoportos. Ha barátokkal vagy családdal van az ember, akkor alkalmazkodik a többiek ritmusához, gondolatait alárendeli a társalgásnak. Egyedül sokkal eredetibb az élmény. A gyaloglás felveszi annak a ritmusát, ami az ember fejében lejátszódik. Még jobb, ha olyan helyen jársz, ahol még soha nem voltál azelőtt. Távol a kedves helyek befolyásától a gondolatok teljesen váratlanul pattannak ki a semmiből, szabadon cikázhatnak gondok, ambíciók, aggodalmak és szerelmek között. Kulcsfontosságú, múltbéli jelenetek hívatlanul újra fókuszba kerülnek. Erős érzelmek futnak végig rajtad újból, majd egyszerre csak anélkül, hogy észrevennéd, ott állsz a világ tetején.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet része a nevetés, a komolyság a halál jellemzője. Az élő emberek mindig játékosak, soha nem komolyak. A szeretkezés pedig nem más, mint maga az öröm - igaz ugyan, hogy eddig mindenki azt mondta neked, hogy a szex bűnös dolog, én azonban azt mondom, a szex maga az öröm.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ugyanolyan esélyünk van nyerni a lottón, akár játszunk, akár nem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő olyan, mint egy mozaikokból összerakható türelemjáték - mondta. - Képzelj el egy hatalmas ládát, telis-tele sok millió kirakójáték apró darabkáinak milliárdjaival: ez a jövő. Egy óriási táblát képzelj mellé, amely részben már megtelt a teljes puzzle lapocskáival: ez a múlt. Azok, akiknek a jelenben dönteniük kell egy-egy dolog felől, mindannyiszor vakon nyúlnak bele a jövőt rejtő dobozba, kihúzzák a kirakójáték egy újabb mozaikdarabját, és odateszik a táblán a helyére. Valahányszor egy új darabka kerül a táblára, azzal változni fog a puzzle végső formája és rajza, ezért fölösleges azt méricskélni, milyen lett volna a kép, ha egy másik lapocska került volna ki a dobozból.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

S a dalok tanulsága mindig annyi, hogy az összetört szíveket nem lehet többé eggyé ragasztani. Az életben is ennyi a tanulság. Ha egy ember egyszer bizalommal, feltétlen érzésekkel közeledett valakihez, s érzéseit megsértették, "szívét összetörték", soha többé nem tud igazi bizalmat, feltétlen odaadást érezni egy másik ember iránt. Nincs érzékenyebb anyag a földön, mint az emberi anyag. Képtelen arra, hogy elfeledjen egy sértést, mellyel lelkét vagy érzéseit illették. S bármiféle baráti vagy szerelmi találkozást hoz is még számára az élet, gyanakvó marad, minden kapcsolat torz és gonosz játékalkalom lesz számára, örökké bosszút akar. Ilyen az ember. Vigyázz, ha ilyen megsértett szívűekkel állasz szemközt: nem tudod őket megengesztelni. S nincs az a türelem, bölcsesség, nagylelkűség, szenvedély, mely az ilyen csalódott szíveket nyugtatni tudja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet egy játék - ismerjük meg a szabályokat és játsszunk jól. Egy jó játékos éber, így könnyű számára a tolerancia és rugalmasság, nem ragad le túl hosszú időre bizonyos jeleneteknél, a szabályoknál, vagy bármelyik más játékosnál, megadja a kijáró tiszteletet és figyelmet, de folyamatosan halad tovább. Egy jó játékos a saját szerepét játssza, és nem próbálkozik azzal, hogy a másik szerepét játssza el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Fel nem foghatom, miért szürkületnek hívják a nyárszak alkonyóráját, amely még tévedésből sem tartott a palettáján szürke színeket. Főként kékekkel varázsolt; játszani elővette a narancs, a bíbor és a rózsalazac legpazarabb árnyalatait.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Írjunk, fessünk, főzzünk, teremtsünk, szolgáljunk, szerelmeskedjünk, dolgozzunk kőkeményen mindannyiunkért, és soha, de soha ne térjünk le erről az ösvényről. Botladozni lehet rajta, nagyokat esni is, de hé... senki sem játszana Super Marióval, ha egy sík pusztán haladna előre anélkül, hogy tekikatonák és sárkányok, szakadékok és buckák akadályoznák.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A futballban a "ha" nem játszik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha a kapcsolat szerencsejátékán mindkét fél felrakja szeretetét, képességeit és tulajdonságait, akkor nem csupán a főnyereményt ütik meg, de övék lesz az egész kaszinó. Ha tényleg a másik javát szeretnénk, akkor a legjobb, ha olyasmit kívánunk neki, ami őt boldoggá teszi.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az unatkozást a lustaság hozta világra; nagy része van abban, hogy az emberek az élvezeteket, a szerencsejátékot és a társaságot hajhásszák. Aki szereti a munkát, beéri önnönmagával.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sakktábla kockái: éj és nap.
Bábuk vagyunk a sors keze alatt,
ő játszik velünk, tologat, kiüt
és a sötét dobozba visszarak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A rítus a szakrális játékból nőtt ki; a költészet a játékban született, és mindenkor a játék táplálta; a zene és a tánc színtiszta játék volt. A bölcselet és a filozófia azokban a szavakban és formákban találta meg a maga kifejezését, amelyek vallási disputákban születtek. A háborúskodás szabályai és a nemesi élet konvenciói játékalakzatokra épültek. Végül is meg kell tehát állapítanunk azt, hogy a civilizációt, korai korszakaiban, játszották. Nem úgy jön a játékból, mint ahogy egy csecsemő az anyaméhből: a civilizáció játékban és játékként születik, és sohasem hagyja el azt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig az írásukból ismerhetjük meg legjobban az embereket. A szó elkápráztat és becsap, mert az arc is játszik hozzá, mert szájról száll a szó, és a száj vonz, és a szem elkábít. De a fekete betű a fehér papíron, az maga a meztelen lélek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fájdalom a maga elvont egészében, madártávlatból, mindig borzalmasabb, mint közelről: a részletekkel való bíbelődés kijózanít bennünket, leszerel, legalábbis figyelmet követel tőlünk, önfegyelmet, hogy rendezzük a zűrzavart. Ilyenkor egy kereket találunk, egy csavart, egy pántot, mely a pokolgépet alkotja. Mindez már babramunka, játék. Az apró dolgok megnyugtatnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kisdednél védtelenebb, aki nincs felvértezve mézesmázosság, talpnyalás ellen, aki játszva manipulálható.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember megveheti mások testét, idejét, földi javait, de a szeretetüket soha. Egyesek úgy dönthetnek, hogy adott árért cserébe szeretetet színlelnek. Némelyek olyan tökélyre fejlesztették e szerepjátszást, hogy lehetetlenség észrevenni a csalást. De a szeretetet nem könnyű megjátszani. Hatalmas árat kell fizetni érte. Nem éri meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világot a trükkök mozgatják. Mindenki játszik. 

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenki fél az ismeretlentől. Az ismeretlen nem több, mint ami... És a tőle való félelem kényszerít mindenkit arra, hogy állandóan körbe-körbe rohanjon, álmokat, ábrándokat, háborúkat, békét, szeretetet, gyűlöletet hajszolva - pedig ez nem csak illúzió. Az ismeretlen nem több, mint ami. Fogadd el, hogy ismeretlen, és zavartalanul fogsz hajózni. Mindent tarts ismeretlennek, és megnyered a játékot. Csupán erről van szó. Nem igaz?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Törpének érzem magam a titáni fák tövében. Aztán inkább gyermeknek, aki azt gondolja, hogy minden meseien hatalmas. Ám később, emlékei helyszínére visszatérve, csalódottan keresi a palotanagy házat, annak tágas szobáit, a végeláthatatlan kertet, és persze nem találja sehol, hiszen termete a felnőtt világhoz magasodott; s noha ettől még meglelhetné gyermekkora hangulatát- fájdalom-, képzelete is alkalmazkodott a felnőttléthez. Vagy szomorúan kuporog egy sötét zugba száműzötten, porosodó álmok és félrehajított játékszerek között, avagy- miként a csacsifogat- hámba fogva kocog a felnőtti vágyak sivár- tarka kordéja előtt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha nem a világnak játszol, ha megéled magad, akkor a világ felfigyel rád. Mert az ember mindig felfigyel arra, ami igaz: a médiának és a reklámoknak köszönhetően manapság már annyi a talmi, hogy mindig feltűnik a valódi.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bármilyen szerencsésen jönnek a lapjaid, előbb-utóbb lesz egy olyan játszma, amikor a szerencse a másikat segíti. 

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A játékról szóló könyvében Jan Huizinga remek példáját adja annak, hogy a játék a valóság és a látszat világa közötti villódzás "mintha világa". Az anekdota egy ifjú apáról szól, aki belépve a szobába, azt látja, hogy négyéves kisfia egy széksor első székén ül, és "vonatot játszik". Ahogy meg akarja ölelni fiát, a kisfiú megszólal: "Ne csókold meg a mozdonyt, apu, mert akkor a vagonok nem fogják elhinni, hogy igazi!"A mozdony egy szék, de olyan, mintha mozdony lenne; tudjuk, hogy nem mozdony, és mégis úgy teszünk, "mintha" mozdony lenne.
Érdemes volna nekünk is gyakrabban belemenni ebbe a mintha játékba. Érdemes volna azt játszanunk, hogy nem félünk; hogy szabadok vagyunk; hogy felelősségteljes polgárok vagyunk; hogy megbízunk egymásban; hogy tudunk segíteni a rászorulókon; hogy fel tudunk építeni egy jobb világot; hogy halandók vagyunk; hogy örökké élünk; hogy játék az élet; hogy nem játék az élet; hogy van értelme az ember életének.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A képzelődés oly játékot űz,
Hogy ha örömre gyullad a kebel,
Megtestesíti ez öröm okát;
Vagy képzeletben, éjjel megijedve,
Mily könnyen lesz egy-egy bokorbul medve?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szerelem a szerelem,
Amely hőfokot más hőfok szerint nyer
Vagy ár-apályt játszik készségesen?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A játékosok még véletlenül se higgyék azt, hogy ők tisztelik meg a közönséget, hanem éppen fordítva. A játékos érezze magát megtisztelve, hogy egy nemzet színeit képviselheti a nagyvilágban. Ez egy íratlan törvénye a közösség képviseletének, és ez nemcsak a sportra, hanem a világon minden másra igaz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az újszülött nem érti még, hogy teste jobban hozzátartozik, mint a körülötte levő tárgyak; játszadozik lábujjával, és nem fogja fel, hogy az inkább az övé, mint a mellette fekvő csörgő; csak fokról fokra, a fájdalom révén kezdi érzékelni a test tényét. Hasonló tapasztalatokon kell átesnie az egyénnek is, hogy énjének tudatára ébredjen. De míg minden egyén tudatában van annak - és itt a különbség -, hogy teste különálló és teljes szervezet, nem mindenki fogja fel, hogy teljes és különálló egyéniség is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ugyanúgy nem tudod a bizalmat megjátszani, mint ahogy nem tudod az alázatot "csinálni". Az vagy van, vagy nincs. A bizalom egy olyan kapcsolat gyümölcse, amelyben tudod, hogy szeretnek téged. Mivel te nem tudod, hogy szeretlek, nem tudsz bízni bennem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gyakran mindent elkövetünk, hogy a világ elől eltitkoljuk a kiszolgáltatottságunkat, és ehhez komoly színjátszásra van szükség.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás