A címkéhez 5 634 idézet tartozik


Az üres tér az időben. A szoba, ez a kivilágított kis kamra, ugyanolyan, mint azelőtt - és itt van megint az egyetlen ember is, akit szeret, és valami furcsa módon mégsem ugyanaz már ő sem, megfoghatná akár, csak a karját kellene kinyújtania, de számára mégis és már örökre elérhetetlen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden házasságban vannak nehéz időszakok. A szülők halála, baleset, betegség, csalódások - az élet velejárói. A legtöbb, amit válságos helyzetben a társunkért tehetünk, hogy szeretjük őt. (...) A szavak ilyenkor nem sokat érnek, de az ölelés együttérzésünket és támogatásunkat fejezi ki. A válsághelyzetek különleges alkalmat kínálnak a szeretet kifejezésére. A gyengéd érintések emléke még azután is megmarad, hogy a mélyponton túljutottunk. De fájó emlék maradhat annak hiánya is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha azt mondom valakinek, hogy szeretlek, szeretlek, szeretlek, és ő őszintén megvizsgálja az életét, de azt találja, hogy rosszabb lett, mióta vele vagyok, akkor én nem szeretem őt. Függetlenül attól, hogy mit mondok. Tehát a szeretet bizonyítéka a szeretetben van, nem a szeretőben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legkönnyebb a szeretett embert - nőt vagy férfit - felelőssé tenni azért, hogy kapcsolataink kiégnek, elromlanak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek azokban élnek tovább, akiket szerettek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

És a megváltó társa Mária Magdolna vala. Krisztus jobban szerette őt, mint valamennyi tanítványát, és gyakran szájon csókolta. A tanítványokat sértette ez, és kifejezték helytelenítésüket. Azt mondták neki: "Miért szereted őt jobban, mint bennünket?"

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én nem félek. Az ölelés az utazáshoz, a sétához, a kiránduláshoz kell. Szeretném veled látni a világot, és ha szorosan átfogjuk egymást, akkor nem veszhetünk el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jobb szeretni és csalódni, mint egyáltalán nem szeretni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Létezhet-e annál jobb és megnyugtatóbb dolog, mint amikor valaki a lelke legbensőbb morzsájáig ismeri a másikat és ennek ellenére tiszta szívéből szereti?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretlek. Megafrázis. De gyönyörű.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

S vannak szavak, amelyek végzetesek, tudjuk, s amellett még csak nem is igazak. Vagy nem egészen. Mert mihelyt kiszalad a száján, hogy nem szeret, vagy ilyesmi, hogy nem tud velem élni - minden eldőlt, mert visszavonhatja-e másnap? Vagyis formákon múlik az élet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak szeretve tanulunk meg szeretni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem nem "normális" állapot. Amennyiben a józan, hétköznapi, egoista életünket annak tekintjük. Veszélyes is. Szeretetbe még nemigen haltak bele - de szerelembe sokan. A szerelemben ébredünk rá, hogy szét vagyunk tépve. Hiányzik belőlünk a másik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az életemben mindig is voltak jó emberek... és olyanok, akik szeretnek. De ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy megbízhatok bennük, vagy hogy mindent elmondhatok nekik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelemben csak a jelennek van jelentősége. Aki a múltat firtatja, nem szeret igazán.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szeretteitől való közelgő elszakadás, és nem az élet vége volt az, ami a hitét életben tartotta. A remény, hogy még egy kis időt tölthet azzal, akit szeret, arra késztette, hogy a keresztet szorongassa, szent szobrok arcát nézze, és halkan imákat mormoljon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha hallgatsz, hallgass szeretetből. Ha beszélsz, beszélj szeretetből. Ha figyelmeztetsz, figyelmeztess szeretetből. Ha megbocsátasz, bocsáss meg szeretetből.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokat szenvedtem s belém szeretett,
én meg belé, mert szánta szenvedésem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az első gondolat az, hogy amikor az ember beleszeret valakibe, akkor tulajdonképpen azon jó és rossz tulajdonságaiba szeret bele, amik a saját származási családjában el vannak nyomva. Ezek a tulajdonságok a rózsaszín ködön át csodálatosnak tűnnek. Ezek köztünk különbségek. Ő ilyen, én meg olyan vagyok. Pont azért vonzódom hozzá, mert az, amilyen ő, belőlem hiányzik. Később azonban ez a tulajdonság elkezd ijeszteni, taszítani, irritálni. A fő gondolat az, hogy a társunk épp azokra a tulajdonságokra tereli a figyelmünket, amelyekben mi magunk nem vagyunk eléggé kidolgozva. Ha ezeket a tulajdonságoktól, értékektől magunkban rettegünk, elutasítjuk, akkor később az ilyen tulajdonságokkal bíró párunkat is el fogjuk utasítani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki elnyomja magában a szexet, a nemi energiát, az egyre inkább pénzorientált lesz, mert a pénz fogja helyettesíteni a szexet. Szerelmes lesz a pénzbe. Nézz meg egy kapzsi, mohó, pénzőrült embert: figyeld, ahogy megérinti a bankjegyeit - pont úgy nyúl hozzájuk, ahogy egy szerelmes a kedveséhez. Amikor az aranyait nézi, nézd meg a szemét - tele van romantikával. Még a nagy költők is eltörpülnek mellette. A pénz lett az ő istene, minden szeretete feléje irányul.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akkor szeretjük igazán, amit csinálunk, ha elfogadjuk a hátrányait is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs fontosabb dolgunk a világon az alkotásnál - a legmagasabb rendű alkotás: a szeretet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szeretetnek magasztos tulajdonsága, hogy a korlátokat, bilincseket elfogadja, és hogy ezeken felülemelkedik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem érzete kivétel nélkül minden esetben átmeneti érzés. Mindegy, hogy az ember kibe szerelmes, ha a kapcsolat elég hosszú ideig tart, előbb-utóbb "kiszeret" belőle. Ez nem jelenti azt, hogy megszűnik a szeretet érzése, de azt már igen, hogy a szerelem eksztázisa mindig elmúlik, a mézeshetek mindig véget érnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretem a magányt, a csendet,
Ha odahúz édes titok.
Ott szövök álmot, ott merengek,
Megenyhülőn csak ott sirok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ez... ez a kor a zűrzavar kora. Nem tudjuk, miben hihetünk. És mindnyájan kutatunk valami után... Valami után, ami valahogy összefügg az emberi méltósággal. Talán nem is az orvosságot keressük, ami meggyógyítaná a világot, csak valamit... azt a valamit, ami biztosítaná az embert, hogy joga van a gyógyulást kutatni. Valami után kutatunk, ami a jósághoz és a könyörületességhez tartozik, hogy szerethessük szegény, szerencsétlen emberiséget. És nem azért, amilyenné egyszer majd lennie kell, hanem egyszerűen azért, amilyen. És mi mind, az egész világ, mind, akik ezt akarjuk, úgy össze vagyunk zavarodva. A zűrzavar kora... És én akár vissza is mehettem volna, hogy tovább harcoljak. Mert a szívem azt mondta rá, hogy igen, de az eszem meg azt mondta, hogy nem... És ma már kezdem azt hinni, hogy utolsó száz esztendőben túlságosan is az eszünkre bíztuk magunkat, és túl kevéssé a szívünkre. Annyit használtuk a logika méterrúdját, hogy közben elfelejtettük, hogy a szeretet anyaga megmérhetetlen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig van okunk egy ajándékra... Ha más nem, önmagában az, hogy élünk. Élünk és szerethetünk. Hogy mosolyoghatunk. Hogy lehet egy szép történetünk. Hogy lehet múltunk, lehet jövőnk. Hogy egymás szemébe nézhetünk. Hogy adhatunk. Mindent. Akár az egész világot. Hiszen az emberben ott van az egész világ. Benned is. Ha magadat adod - az egész világot adod. Csak ki kell választanod azt, amit ma adni akarsz. A világot. Csomagold be szeretettel, és helyezd el az ajtó elé. És várj. Ajándékod, ha szeretettel adtad, célba ér. És ajándékodnak bármikor örül, aki kapja. Mert mindig van alkalom az ajándékra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nézd meg magadat ajándékozás közben. Hogy is mondtad? Érdek és elvárás nélkül adsz, nem vársz viszonzásul ajándékot, mert neked a másik öröme az öröm... igen, te valóban nem ajándékot vársz viszonzásul, hanem a másik ember örömét. S ez talán még rosszabb, mint ha egy vázát vagy nyakkendőt kérnél cserébe, mert azt az embert, akinek meglepetést szeretnél szerezni, belekergeted a hazugságba. Hiszen mi is történik? Odaadod a csomagot, és lesed, hogy mennyire örül az ajándékodnak. Még mondani is szoktad: "Nyisd már ki, hadd lássam az arcodat!" A szerencsétlennek azonnal görcsbe rándul a gyomra, és miközben a csomagot bontogatja, lehajtott arcán már a mosolyt gyakorolja, mert tudja, hogy meg kell felelnie az üzletnek: ajándékot adtál, amiért neki cserében örülnie kell. (...) Az örömszerzés csodáját tönkreteszed az öröm elvárásával.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valakit szeretni kell - ez talán túl erős. (...) Elég, hogy valakit találjunk, aki rokonszenves, s egyszerre értelmesebbnek érezzük a napokat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Maga is egyre többet adott neki magából, a gondolataiból, legbensőbb énjéből, bizalmas vallomásokban, amit éppoly édes adni, mint kapni. Oldottabbnak érezte magát vele, őszintébb volt, leplezetlenebb, bizalmasabb, mint másokhoz, és ezért még jobban szerette. És azt is érezte - és ez az érzés nagyon értékes a nőknek -, hogy csakugyan ad, hogy valakire úgy rábízza mindenét, amije csak van, ahogy még soha senkire.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak akkor döbbenünk rá, hogy a szeretetért mindennap tenni kell, amikor már elveszítettük egymást.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha szeretni akarsz, bejöhetsz
számodra örökre nyitva vagyok
megnézheted a szívemet
nem kezdte ki a mosolyod.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A hantot a fű, a fájdalmat meg az idő növi be. A szél elsimítja az eltávozottak nyomát, az idő meg elsimítja a szívfacsaró fájdalmat és azok emlékét, akiket nem győztek és nem is győznek hazavárni szeretteik - mert rövid az emberi élet és úgy rendelte a sors mindnyájunknak, hogy ne sok füvet tapossunk le ezen a világon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világ kereke körbe forog a szeretet és az énlátás tisztasága felé, hogyne... Csakhogy azokat soha el nem éri: körbe forog, és az ember képtelen elfedni makacs tengelyét, önmagát. Tudod, mások világát mindig a magunkén keresztül szűrjük, értjük és... és... akarjuk!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Isten világa úgy van megteremtve, hogy a legtöbb dolog magában hordozza a következményét, vagy más szemszögből nézve a jutalmát, illetve büntetését. Így például azok a gesztusok és jó cselekedetek, amelyeket nem valamilyen hátsó szándékból teszünk, megbecsülést és végső soron szeretetet gerjesztenek, míg a bűn, bármilyen díszben érkezik is, bizalmatlanságot és távolságtartást szül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás