A címkéhez 1 402 idézet tartozik


Elég nekem, hogy egyszer ellophattam az arcod,
mint az ég tüzeit, s más nőknek adtam át,
hogy testem és álmom csapzottságában ott vagy,
mint földbe süllyedt szobrok, cserépre égetett legendák.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vedd válladra nyomasztó álmom
Repülj vele messze, át száz határon.
Segítsd meg lelkem, adj tanácsot nekem
Ki győzzön? Az értelem, vagy az érzelem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az embernek szembe kell néznie a realitásokkal, de néha annyira jó álmodozni!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tarthatnak álmodozónak, bolondnak vagy akinek akarnak, mégis úgy gondolom: minden lehetséges.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Utálom azt a pillanatot, mikor még itt vagy, de már tudom, hogy elmész.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Álmodom még, hogy visszatér,
És úgy, mint rég, velem lesz mindig.
Hazug az álom, bármily szép.
Ő nem jön már, s hiánya pusztít!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az álmok nem jelentenek sokat. Nincs alakító erejük, nincs visszfényük az életre... legalábbis ritkán esik meg, hogy kihatnak a nappalra. A tudományban, a művészetben és az irodalomban van példa reá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az elvetett magok most bizonyára szenvednek a földben, s fényre áhítoznak; őket is nyomja a lidérc, ők is azt álmodják, hogy hosszú föld alatti folyosón kúsznak, rájuk omlik a föld, dühödten küszködnek, hogy kijussanak a napra. Aztán halkabban sírdogált tovább, mondván, hogy a tél a föld betegsége, s ő maga is meg fog halni a földdel együtt, hacsak a tavasz meg nem gyógyítja mindkettőjüket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretlek. Tudom, érzem én:
Te nem lehetsz soha enyém -
Enyém csak az álom, a dal -
Szeretlek, te élő ravatal!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Össze kellett szednem magam, kimenni, beszállni a versenyautóba és újra elindulni. És újra megcsinálni, és még jobban, mint előtte (...). Nem álltam készen arra, hogy feladjam. Bár rettegtem folytatni, nem voltam képes feladni a célomat, a szenvedélyemet, az álmomat, az életemet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem hiszem, hogy az íróknak minden témában véleményt kell nyilvánítaniuk. Az író ember, aki történeteket beszél el. Természetesen van véleményem az abortuszról, vagy a nukleáris fegyverkezésről. De miért nyilatkozzam erről többet, mint bárki más? Margaret Mitchell az ideálom. Nézzék meg az életrajzát. Atlantában született, és ugyanott halt meg. Ez minden. De az Elfújta a szélben sűrűn teleírt oldalak követik egymást. Ezt akarom én is. Pokol az írónak, ha mindenki ismeri, ám senki sem olvassa.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nagy árat kellett fizetnem azért a kevésért, amim van. Annyi mindenről le kellett mondanom, amit szerettem volna, annyi útról le kellett térnem, amin tovább mehettem volna! Föláldoztam az álmaimat egy fontosabb álomért: a lelki békémért. Nem akarom elveszíteni ezt a békét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Volt egy álmom, Rem, ahol minden, még az emberek szíve is olyan száraz volt. Ahogy figyeltem őket messziről, arra gondoltam, miért élnek? Mi ösztönzi őket, hogy reggelenként felkeljenek? Próbáltam rájönni, hogy mi az, amiért egyáltalán lélegzenek...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vörös szobáról álmodtam az éjjel,
s a Víz Országáról dalolgatok ma.
Felhők párállanak a száz szigetről,
s köd a sűrű erdőt egybefogja.
Mindegy a holdnak, tegnap van, vagy holnap,
magától nő s apad szerelmünk sodra.
Hannanban új tavasz jön új tavaszra,
lehet, hogy néked ez közömbös volna?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig is a bajnoki címről álmodtam. A legfontosabb számunkra, versenyzők számára a kihívás - meg akarjuk tudni, hogy ki közülünk a legjobb, és nem egy vagy két versenyen, hanem az egész szezon tekintetében. A végső cél a bajnokság megnyerése, úgyhogy én ezért vagyok itt, és szerintem a többiek is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az a torokszorító érzés, amit akkor érzel, amikor valami újba fogsz. Az égő izmok az edzésen, a gombóc a gyomrodban a fontos megbeszélésnél, az éhségérzet a fogyókúránál: úgy tűnhet, ezek jelzések arra, hogy hagyd abba. Nem elég, hogy átküzdötted magad a döntés mocsarán, a kételyek erdején, most még EZ is az utadba áll. Szándékosan fizikai fájdalmat okozva, hogy rábírjon: add fel.
De ezek nem ezt üzenik. Ezek a tünetek annak a jelei, hogy amire elszántad magad, az VALÓDI változás. Nem csak a gondolataidban létezik, nem álom többé, hanem VALÓSÁG.
Ezek a tünetek nem azt üzenik, hogy most hagyd abba, hanem azt, hogy csináld még, csináld tovább: jó úton jársz!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az álmokban az a jó, hogy sohasem tudjuk, igazak-e vagy hazudnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha feladod az álmod, belehalsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az életem olyan volt, mint egy álom, és az álmaim olyanok, mint az élet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valakinek végre meg kell értenie. Valakinek végre elégnek kell lennie ahhoz, hogy elég legyek számára. Csendesen fordulok el ettől a torz világtól, a világ arcától, amiben minden olyan másképp történik, mint ahogyan lehetne. Kiesünk egymásból. Ledobott, megunt cipők. Kiégett vágyak a sarokban. Álmok, melyet soha nem mertünk végigálmodni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hová lettek szerelmeink?
Hová boldog szép napjaink...
Hervadt mámor, hajunk a szélben
Lopott csókok, vad álmok éjjel
Mindez mivé, hova lett,
Ki mondja meg...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tényleg olyan ritkák a boldog pillanatok? - kérdezte aznap este a csillag.
A fa épp leeresztette szempilláit, hogy kipihenje magát. Megmozzantotta ágait, és álmosan felelte:
- Nem... nem. Nem annyira ritkák. Csak hát... az emberek az eszükkel hajszolják azokat a pillanatokat. Pedig az - hogy mondjam neked? - a szív ügye.
- Mesélj nekem a boldog pillanatokról!
- Hagyjál most, álmos vagyok. (...)
- Adj nekem egy boldog pillanatot. Aztán hagylak aludni.
- Szeretlek! Nagyon!
- Jó éjszakát! - mondta a csillag leírhatatlanul boldogan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ide-oda sodródtam éberség és álom között, de mindig újra visszasüppedtem az öntudatlanságba.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A hősöket a legkülönbözőbb okok miatt tiszteljük. Van, akit a merészségéért. Van, akit a bátorságáért. Van, akit a jóságáért. De rajongásunk oka leginkább az, hogy szívünk mélyén mind arról álmodunk, hogy egyszer minket is megment valaki. Na persze, ha a sors nem hoz össze a megfelelő hőssel, kénytelenek vagyunk mi magunk megmenteni magunkat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenkinek van lelke. De nem mindenki engedi meg magának, hogy lelki életet éljen. (...) A férfiakat úgy szocializálják, hogy ne sírjanak, ne hagyják el magukat, ne panaszkodjanak, ne álmodozzanak, ne legyenek érzékenyek. De ez nem azt jelenti, hogy belül üresek!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindaddig, amíg
tart az álom,
az álom
nem is álom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ideológiák szétválasztanak minket, a kínok és az álmok összehoznak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Pár ezer évvel ezelőtt egy kínai bölcs pillangóval álmodott. Miután felébredt, többé nem tudta eldönteni, ő álmodta-e a pillangót, vagy az álmodja őt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vidám lelkem senki se érti,
Se gyerek, se nő és se férfi,
Senki, senki itt a világon,
Mi is az én titkos nagy álmom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Semmiben sem hasonlít az életem a másokéra. Nincsen lakásom, nincsenek bútoraim meg macskám, nincsenek szakácskönyveim és terveim. Azt hittem, baromi okosan szerveztem a dolgot, hogy megértettem az élet lényegét, hogy sokkal rafináltabb voltam, mint a többiek és veregettem a vállam, hogy lám, nem estem ugyanabba a csapdába. És tessék, most itt állok megfürödve. Most szívesen fékeznék egy kicsit, megállnák a rohanásban, mert olyan szép veled az élet. Mondtam, hogy megpróbálom majd nélküled is... Hát próbálom, próbálom, de nem nagyon megy, állandóan csak te jársz a fejemben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A lány, akiről eddig csak álmodtam, a lány, aki jobban hasonlít rám, mint bárki más, akit eddig ismertem, meg akar csókolni.
Amikor félrehajtja a fejét, átveszem az irányítást. A szánk találkozik egy pillanatra, mielőtt beletúrok a hajába, és lágyan, gyengéden megcsókolom. Kezembe fogom az arcát, durva ujjaim alatt selymes a bőre, mint a kisbabáknak. A testem azt diktálná, hogy használjam ki a helyzetet, de az agyam (már amelyik a fejemben van) segít, hogy ne menjek túl messzire.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Néha én is álmodom a szerelemről. Nem is tudom, mit; reggelre mindig elfelejtem. Égig érő jegenyékről álmodom? Folyóról, aminek nincsen partja? Csak azt tudom, olyan örömöm sosem volt még, mint amikor a szerelemről álmodom.
- Öröm a szerelem? Csak öröm?
- Mi más lenne?
- Azt hittem, pusztulás is. A leggyönyörűbb pusztulás: megszűnhetek, és akkor is vagyok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az álmok közt az élet olykor játék,
A valóságból nincs több ébredés,
A könnyek közt az érzés folyton fájó,
Csalódásból út a menny felé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mert messze vagy, mert messze vagy,
olthatatlan a szomjúságom,
hangodat, hogyha hallanám,
nem lenne több szomorúságom,
hogyha látnám szép arcodat,
le nem venném a szemem róla,
s titkon néznélek éjjel is,
álmodban, amikor nem tudsz róla.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Álom, álom, édes álom!
Altass engem, légy halálom!
Hadd álmodjam Helviláról,
Szép szeméről, szép karjáról,
S ékes arca hajnaláról.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás