„ Mindent igyekszünk úgy értelmezni, ahogy jólesik, és nem úgy, ahogy valójában van. ”

„ Fegyelmezni akarom magam. Elvégre a tudomány: fegyelem, legfőképpen önfegyelem. A rációmra akarok hallgatni. ”

„ Nem az évek számától leszen aggastyán, aki él (...). Jószerivel tán attól inkább, ha belátnia kell, hogy értelmetlen volt mindeddigi hányódása, s nincs többé oly cél, melyért a szíve hevülhessen. ”

„ Erőszak segítségével elérhetővé válhatnak bizonyos célok, de mindig valakinek a kárára, sérelmére. Bár ily módon megszüntethetünk olykor egy problémát, ám mégis teremtünk helyette egy újat. A gondok, a konfliktusok végtelen megoldásában leghatékonyabban az emberi értelem, megértés és a kölcsönös tisztelet segíthet. ”

„ Arra adom a fejem, hogy kettőnket megoldjam. Most sem sikerül. Sejtelmem sincs, mivel varázsol el nap mint nap. De amíg képes rá - istenem, varázsoljon! ”

„ Szenvedélyes bárki lehet, de csak az igazán szerelmesek képesek csacskaságokra. ”

„ Vicces, hogy félelmében mi mindent képes bemesélni magának az ember. ”

„ Búcsú! dadog e szó az ajkon, könnyben ázva,
s kegyetlen félbevág szerelmet, örömöt,
benne szívig hasít üdvünknek távozása,
szó, mit el nem takar, csak ami már örök. ”

„ Aki csalódik, az jobban becsüli a győzelmet. ”

„ Ne hidd, hogy nem tudsz szeretni, hogy nem vagy rá képes. Képzeld, nagyon is tudsz. Szívből, mélyről, úgy, ahogy sohasem tudtad elképzelni. De ezt akárki nem válthatja ki belőled, csak akkor jön, ha valaki megérdemli, és az a valaki arra érdemes. Ki kell érdemelni, meg kell dolgozni érte, meg hasonlók. A varázslat kevés, az elmúlik. De hinni kell. Elengedni a félelmeket, megnyitni a szíved, és kábé ennyi. De ne hidd, hogy képtelen vagy rá. Egyszerűen csak azt értsd meg, hogy nem a te hibád, ha nem megy. Akárkinek nem adhatod magad, és akárki nem is fogja kiváltani belőled azt, amit igazi szeretetnek hívunk. Akinek ki kell, az ki fogja váltani. Csak türelem. Nyugalom. Mindennek eljön a maga ideje. Értékes dologról van szó. Egyébként sem adhatod akárkinek... ”

„ A szerelmesek - gondoltam egykoron - minden nélkülözéssel szembe tudnak szállni, ha céljuk az, hogy elnyerjék szívük jutalmát. És senki sem érdemel nagyobb dicséretet annál, mint aki az egész életét arra teszi fel, hogy elnyerje a másik szerelmét. Mégis, minden küzdelem és nélkülözés ellenére, a szerelem a kevesek kiváltsága marad. ”

„ Minden sebésznek van egy árnyéka. A félelem és a kétely sötét fellege, ami még a legjobbakat is kísérti a műtőben. Úgy teszünk, mintha az árnyék nem lenne ott. Reménykedünk, hogy ha még több életet megmentünk, új technikákat sajátítunk el, gyorsan és messzire futunk, az árnyék belefárad majd a hajszába. De ahogy a mondás tartja: az árnyékodtól nem menekülhetsz. Minden sebésznek van árnyéka, és csak úgy szabadulunk meg tőle, ha eloltjuk a lámpát. Ha nem menekülünk a sötét elől, és a félelmünk szemébe nézünk, emelt fővel. ”

„ A bátorság nem abban áll, hogy nem félünk, vagy nem csüggedünk, hanem abban, hogy van erőnk legyőzni a félelmet és a csüggedést. ”

„ Nincs is olyan szerelem, mint a Rómeó és Júliában. Shakespeare kamuzik, egyébként sem ő írta saját darabjait, hanem Dan Brown, bár ez most mellékes, és vele együtt mindenki más hazug, aki a szerelmet létező valaminek tartja. Azt pedig bírósági tárgyalás nélkül, máglyán kéne megégetni, aki igaz szerelemről hablatyol. ”

„ Ha nem dobod el a személyiségedet, akkor nem találhatod meg az egyéniségedet. Az egyéniségedet a léttől kapod, a személyiséget pedig a társadalom akasztja a nyakadba. A személyiség által illeszkedsz be a társadalomba. A társadalom nem képes tolerálni az egyéniséget, mert egy egyéniség nem követi őt birkaként. Az egyéniség minősége az oroszlánéhoz hasonló: az oroszlán egyedül jár. A birkák mindig tömegben élnek; abban bíznak, hogy a tömegben otthonra találnak. A tömegben az ember mindig nagyobb biztonságban és védettségben érzi magát. Ha megtámadnak, a tömegben könnyebben megvéded magad. De egyedül? Csak az oroszlánok járnak egyedül. Pedig mindegyikőtök oroszlánnak születik, csakhogy a társadalmi beidegződések teljesen átprogramozzák az elmédet, és végül birka lesz belőled. Kapsz egy személyiséget; egy kényelmes, kedves, szófogadó és nagyon kötelességtudó személyiséget. A társadalomnak rabszolgákra van szüksége, nem pedig olyan emberekre, akik a szabadság feltétel nélküli elkötelezettjei. A társadalomnak azért van szüksége rabszolgákra, mert az őt irányító összes érdekszövetkezet engedelmességet követel. ”

„ Felismerni és megszeretni a másikat, aki egyszerre ugyanolyan, mint mi, mégis annyira más; levetkőzni félelmeinket; tapogatózva utat találni egymáshoz - mind-mind ismerős fokozatai egy kapcsolat kialakulásának. ”

„ Szinte rosszabb, ha egy pillanatra elfeledkezik a félelméről, mert olyankor az mindig újult erővel tér vissza, akár egy tébolyult bumeráng. ”

„ Az életnek csak akkor van értelme, ha van kivel megosztani az érzéseinket. ”

„ Az asszony mindent eltitkolhat, csak szerelmét nem. ”

„ A mérgelődésnek semmi értelme, ha az ember megteheti azt is, hogy nem mérgelődik. ”

„ A hiábavalóságnak is megvan az értelme az életben. ”

„ Hogy volt tovább, nem is tudom.
Egyszer csak elmúlt az egész.
Kiszállt belőlem az a láz,
az a vad, gyilkos rettegés. ”

„ Ne várj túl sokat a karácsony napjától. Nem tudod egyetlen napba belezsúfolni önzetlenséged és jóindulatod minden lemaradását, ami az elmúlt 12 hónapban összegyűlt. ”

„ Mi értelme a dühnek, ha nem tudja az ember megbüntetni azt, akire dühös? ”

„ Az én elméletem az, hogy nincsen egészséges ember. Csak betegek vannak, akik nem tudnak a betegségükről, vagy ostoba makacsságból nem hajlandók elismerni, hogy betegek. ”

„ Ami nem alkalmazkodik, az elpusztul - ez a természet elemi törvénye, amelynek egy engedelmes lény kedvesebb - legyen az állat vagy ember - ezer makrancosnál. ”

„ Már a legelején ott vannak előttünk a kellő információk, amelyeket megfelelően lehet kezelni, fontos jelzések ezek a másik jelleméről. Hogy a másik mennyire figyel vagy nem figyel rám, mennyire figyelmes. Ha csak az a hely a jó, amit ő ismer. Csak oda lehet menni, ahol ŐT jól ismerik, mert ott tudja megmutatni, hogy ő milyen fontos ember. ”

„ Miként a testnek szüksége van táplálékra, és nem is akármilyenre, hanem csakis a neki megfelelőre, akként szüksége van a pszichének is léte értelmére. ”

„ Miből készült az anyag, melyet elszakítanak az emberek, mikor "szakítanak"? A magyar nyelv szavai pontosak, érzékletesek; belső és jelképes értelmükre érdemes mindig odafigyelni; tehát; két ember elválik egymástól, "szakítanak", s e pillanatokban csakugyan elszakad valamilyen finom huzal, fonál, érzésből, vonzalomból, ingerből, kíváncsiságból, szomorúságból, vágyból szőtt... asztrálszövet, mely eddig együtt tartotta őket. Elszakadt, mert szakítottak, s most már nem tartja őket... Valahogy így szakadt el a Föld a Naptól, a Gondolat az Érzéstől s a végén Jancsi, Juliskától. Most bámulnak az égre, s azt hiszik, a szakítás magányügy. De ilyenkor a világűrben is történik valami. ”

„ A fájdalmas emlékek nem tapintatosan térnek vissza - berúgják az ajtót, és elárasztják az elmét. ”

„ Ha könnyű meghalni, az azért van, mert semmi jelentősége a halálnak. (...) És ha nincs értelme a halálnak, az azért van, mert az életnek sincs értelme. ”

„ Én… szinte megrészegültem, úgy elszálltam, mint egy papírsárkány, az eufória késélén egyensúlyoztam, belső hullámaim tetején hintáztam, amelyek olyannak tűntek, amilyennek az érzelmeket mindig is képzeltem. ”

„ Hát soha nem ízlelted még meg a jóleső szerelmi bánatot, Augusta? - kérdezte Edwardom. - Gyarló, csalárd szájpadlásod számára képtelennek tűnik, hogy lehet csupán szerelmen is élni? Nem tudod elképzelni azt a fényűzést, amikor az ember a szegénység nyomorúságában él, de azzal, aki iránt gyengéd érzelmeket táplál? ”

„ Ha teljesen átadjuk magunkat a szeretetnek, legyen az isteni vagy emberi, az azt jelenti, hogy lemondunk mindenről - beleértve a saját jólétünket és a döntéshozási képességünket. Azt jelenti, hogy a szó legmélyebb értelmében szeretünk. Valójában nem akarjuk azt a fajta megváltást, amit Isten szán nekünk: mi meg akarjuk őrizni az ellenőrzést minden lépésünk fölött, döntéseink teljes tudatában akarunk maradni, és magunk akarjuk megválasztani áhítatunk tárgyát. A szeretet nem ilyen: jön, befészkeli magát, és átveszi az irányítást. Csak az erős lelkűek bízzák rá magukat teljesen. ”

„ Egy pillanat alatt dől el minden. De az az egy pillanat kíméletlenül örökkévalóság lesz, ahogy belemarja magát a húsomba, vérembe, elmémbe. Kimarja a belsőmet. A csönd. Amikor elhagylak téged. Többé nem menekülök tőled. A törés csapda. Örök nyom. Örök veszteség. Két ember szakadéka. Amelyet az egyik kiválthatatlanul magával visz. És nem mindig az, aki marad. Van, hogy az viseli tovább, aki megy. ”