A címkéhez 2 602 idézet tartozik


Élet és irodalom közül mindig az irodalmat választom, mert azt hiszem, ez az életem. A világ tényei nem az irodalom tényei. De a világ igazsága-i az irodalom igazsága-i.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tudta már, mi a magány, a kivetettség vagy láthatatlanság. A hold neki sápadt, a csillagok neki szikráztak, a szellő az ő tarkóját hűsítette, s a szájába illesztett fűszállal most már akkor zenélt, amikor csak kedve támadt. Nem volt többé magányos. Ő maga volt a magány, ami, akár egy hatalmas lélegzet, szerteáradt a földeken, s amit senki sem látott, és mégis mindenki érzett, amikor az életére gondolt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valami arra ösztönözte, hogy menjen vissza a biztonságot kínáló partra. Elnémította magában a vékony, parancsoló hangot, és maradt – úgy érezte, a lábához préselődő víztömegben állva, a hatalmas vízmasina dörömbölését hallgatva megtalálta azt a nyugalmat, amire már oly régen vágyott. Örökkévaló ritmusok, értelem nélküli mozdulatok, a változatlanság békéje.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tegnapi terveidet töröld.
A legszebbeket is. Azokat először.
Mire megépítenéd: ezért, azért már úgyse laknád
s onnan-ide törmelékek halmát mért cipelnéd?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ismerik a megcsömörlöttek borzalmas, éneklő hangját: már lááááttam. Én a szó szoros értelmében mindent láttam már, de ami a legrosszabb, amitől az ember legszívesebben főbe lőné magát, a következő: a másodlagos élmény mindig jobb. A kép élesebb, a látvány intenzívebb, a kamera látószöge és a kísérőzene olyan módon manipulálja az érzéseimet, amire a valóság többé már nem képes. Nem tudom, hogy ezen a ponton emberek vagyunk-e még: azok, akik olyanok, mint a többség, akik a tévén, a filmeken, és most már az interneten nőttek fel. Ha elárulnak bennünket, tudjuk, mit kell mondanunk. Ha a csődört, az észlényt, a hülyét akarjuk adni, tudjuk, mit kell mondanunk. Mindannyian ugyanabból a szamárfüles forgatókönyvből dolgozunk. Nagyon nehéz korszak annak, aki személy akar lenni, semmi egyéb, csak valódi, létező személy, és nem személyiségjegyek gyűjteménye, amelyeket egy végtelen számú figurát tartalmazó automatából választottunk ki.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az öregedés mindig fájdalmas. Különösen az magányosan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak ha visszaszerzed a hatalmat a kapcsolat befejezésére, csak akkor lehetsz igazán elkötelezett mellette. Csakis akkor tudsz szenvedélyesen úgy dönteni, nő maradsz, ahelyett, hogy valamilyen okból így kellene tenned.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A tökéletlenség szép, az őrület zsenialitás, és még mindig jobb nevetségesnek lenni, mint halál unalmasnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Föltehetően van a fejemben és biztosan minden ember fejében is egy olyan önálló gondolat, amely más gondolatok együttműködése nélkül dönt, amelyet azóta ismerünk, amióta önmagunkat ismerjük, amellyel bizalmasan tegező viszonyban vagyunk, amely hagyja, hogy mi vezessük, és közben elvisz oda, ahová úgy hisszük, hogy tudatosan el akarunk menni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A csalódás a legfájdalmasabb tapasztalat, nemcsak a személy miatt, akiben csalódtunk, hanem főképp azért, mert megsebesült bennünk a tisztelet vágya.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember nem mindenható. Egyszerre nem szabadíthatja meg az egész világot. Óh, mint szeretné, ha azon karoknak, miknek ereje a hitregék mondáival határos, valóban volna azon hatalma, hogy ezreket ragadhatna ki a halál öléből, ha azon kebelnek, mely küzdeni tanult vésszel és viharral, volna hatalma visszanyomni az elemek veszedelmét is, ha azon mennydörgő szónak, mely előtt annyiszor megrendült az emberi akarat, volna ereje visszaparancsolni medreibe a rontó áradatot, miként vissza tudta űzni annyiszor a rontó szenvedélyeket, oda, ahonnan kijöttek! De az ember nem mindenható. A hősnek az a fájdalmas szerep jutott: mérlegre vetni az emberi fájdalmakat, ítéletet tartani a veszély közepett afölött, kit kell megmenteni rögtön, ki várhat tovább.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy személyre szóló kis kedvesség többet ér, mint az emberiség iránti hatalmas szeretet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy tartják, a türelem erény, hogy aki vár, elnyeri méltó jutalmát. Persze azt is mondják, hogy aki sokat hezitál, veszíthet. Sajnos van úgy, hogy ami a felszínen türelemnek tűnik, az valójában a lélek mélyén rejtőző félelem maga. Mintha sok birkagyapjúba csomagolnánk egy igen eszes farkast.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor az ember igazi nagy gödörben van, és mind a két oldalon egyformán sokasodnak az érvek, (...) leteszi a voksot az egyik oldalra, akkor hirtelen megnőnek a szemében a másik oldalnak az értékei. Erre átteszi oda a voksát, akkor meg az ellenkező oldal értékei nőnek meg... Amikor ilyen patthelyzet van, akkor az ember hatalmas fogak közt őrlődik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A régóta keresgélt "legjobb barát" tulajdonképpen végig ott volt az orrom előtt, csak amíg én egy emberben kerestem azt, amit számomra a barátság fogalma jelentene, nem vettem észre, hogy ez nem egy konkrét ideál, ami egyvalakiben megvan, és akkor az a nagybetűs Legjobb Barát. Hanem inkább egy puzzle, a darabjai szanaszét vannak, és ha együtt látja őket az ember, akkor értelmet nyer az egész. Valami ilyesmit jelenthet a barátság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hiába tudatosul bennünk valami: a tudat nem véd meg a lélek sokkal mélyebben rejtőző hatalmai ellen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legnagyobb igazságtalansága a világnak, hogy kicsit mindenkinek igaza van. Azért a sok nyomorúság, háborúság, békétlenség, mert az emberek semmi mást nem látnak, csak a saját kis igazukat, s csak azt ösmerik el. A másikét látni se bírják, ha mégoly hatalmas is, tudni se akarnak felőle.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az igazi barátság feltételezi a szeretetet, mely a gyengédséghez vezet el, a bizalmat, mely nem aggodalmaskodik barátunk hűtlenségének lehetőségén, a szabadságot, amely nem fél kimondani a maga véleményét, az egybetartozás érzését, amely nagylelkűen tud adni, és örömmel elfogadni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hálásaknak kell lennünk azok iránt, kik fölfedik tökéletlenségeinket. Ha tökéletlenségeink nem is tűnnek el ezáltal, mert hiszen igen sok van bennünk, mégis e tökéletlenségek - miután megismertük őket - kezdenek alkalmatlankodni szellemünknek, felserkentik lelkiismeretünket és iparkodunk megjavulni és hibáinktól megszabadulni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Álmaimban hallom néha a tengert. Ilyenkor leküzdhetetlen vágyódás fog el, oly mély és fájdalmas honvágy, hogy álmomban kicsordul könnyem és lecsurog arcomon. E hajnalokon arra ébredek, hogy szájam szélén valamilyen sós íz tapad meg, mintha - az álom különös valóságában - csakugyan a tengerben mártottam volna meg arcomat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kevés ember tud emberségesen és nagylelkűen élni a hatalmával, ha senkinek sem tartozik felelősséggel érte.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember érezhet vonzalmat anélkül is, hogy utat enged neki. Ez az érett viselkedés egyik jele.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ami megadásnak tűnik, az néha egyáltalán nem megadás. A lényeg az, ami a szívünkben van. Csak a szívünkkel láthatjuk tisztán, milyen az élet, csak így fogadhatjuk el és érthetjük meg, bármilyen fájdalmas legyen is ez. Mert ha nem fogadjuk el az életünket olyannak, amilyen, az sokkal, de sokkal nagyobb fájdalmat okoz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden egyes lélegzetvétel, minden álom, a születés, a halál úgy múlik el, hogy fel sem fogjuk. Összes fogyatékosságunk közül ez a legfájdalmasabb. Életünket olyan kozmikus folyamatok irányítják, amelyeket nem érthetünk. Hogy félelmünket csillapítsuk, ezeket az erőket akarjuk befolyásolni. Ez a mágia.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Légy udvarias mindenkihez, barátságos sokakhoz, bizalmas kevesekhez.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az évek százával és ezrével múlnak el, de mi egyebet láthat bármelyik ember is az életből, mint néhány nyarat, néhány telet? Ránézünk egy hegyre, és azt mondjuk: örökkévaló. Annak is látszik... de az idő haladtával a hegyek kiemelkednek és eltűnnek, a folyók megváltoztatják az irányukat, a csillagok leesnek az égről, és hatalmas városok süllyednek a tengerbe. (...) Minden változik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenkinek vannak olyan időszakai, amikor elkeseredett dühvel tekint azokra az erőkre, amelyek hatalmasabbnak tűnnek nála, vagy látszólag irányíthatatlanok. (...) Az élet néha tele van olyan nehézségekkel vagy veszélyekkel, amelyek ellen semmit sem tehetünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megtanultam, hogy csak a tények számítanak, és többnyire nincs hitele az ígérgetésnek. Bizalmatlan vagyok; a hízelgő szép szavak leperegnek rólam. A jószándék könyörtelen buzgalmában is kételkedem. A handabandázó prófétákat sem kedvelem. Az igazság arcát fürkészem lankadatlanul, és rettegésem, kínzó és rejtőző kétkedésem, lemondásom és reménykedésem kikiabálom. Mást mit tehetnék?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az örömöt éppúgy állandóan, aktívan kell termelni, mint a fényt! Különben kialszik, s a sötétségbe beosonnak hozzád az éjszaka lényei: a csüggedés, a félelem és a meddő aggodalmaskodás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet tengerét mélyben lévő áramlatok mozgatják, amelyekhez nincs köze a felszíni tudatosságnak. Az embernek fogalma sincs arról, hogy léteznek, azt hiszi, csak az van, amit ő tud és ért. Csak az első jéghegynél veszi észre, hogy a hajója nem oda megy, ahová gondolta.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fájdalmat frissen kell csillapítani (...), nem később, amikor már olyan mélyre temetődik, hogy ki sem tudod ásni magadból.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Folyamatosan fejlesztenünk kell magunkat. Majdnem minden percben, mert a világ egy pillanat alatt változik és nincs idő hátrafelé tekintgetni. Néha a változást ránk erőltetik. Néha véletlenül történik. De a legtöbbet mi okozzuk. Nekünk állandóan új ötletekkel kell előjönnünk, hogy helyrehozzuk magunkat. Ezért változunk. Alkalmazkodunk, újrateremtjük saját magunkat. Csak biztosaknak kell lennünk benne, mert ez a javulás első lépése.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Talán akkor eszmélt rá először, amikor egymás karjában sírtak, hogy bizonytalanságban élni, a kudarc és az újrakezdés között ingadozni ugyanannyi örömet szerezhet, mint amennyi fájdalmat okozhat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Arra riadok kezem tördelem
hirtelen nem tudom mi lett velem
Nem értem honnan a riadalmam
mikor én csak adtam adtam adtam
lehet hogy rosszul lehet hogy rossznak
Hajnali égben átkok kavarognak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha az önzés az egyén rendkívüli érdeklődését jelenti önmaga iránt, akkor az önzés elengedhetetlen a tartalmas és boldog élethez.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás