A címkéhez 2 198 idézet tartozik


Az emberi világ napjainkra hihetetlenül összeszűkült, nem csak az információk jutnak el hozzánk nagy sebesen akár a Föld túlsó feléről is, hanem bizonyos jelenségek és azok következményei is. Nem dughatjuk homokba a fejünket, és nem lehetünk csupán nézői az eseményeknek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szex, a fájdalom és a szerelem az emberi lét korlátait feszegető tapasztalatok. Csak az ismeri az életet, aki ismeri ezeket a határokat. Minden más felesleges időpocsékolás, unalmas ismételgetés, öregedés és halál, anélkül, hogy az ember megtudná, mit keres ezen a földön.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember folyton becsapja magát. Legsűrűbben azzal, hogy tud valamit, hogy áttekint valamit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van, hogy tehetetlennek bizonyulunk kívánságainkkal, vágyainkkal vagy ösztöneinkkel szemben, és ez gyakran elviselhetetlen fájdalmat okoz. Ez az érzés végig fog kísérni életeden; olykor megfeledkezel róla, olykor rögeszmeként telepszik majd rád. Az élet művészetéhez az is hozzátartozik, hogy képesek legyünk legyűrni tehetetlenségünket egy szerelmi kapcsolatban, képesek legyünk kiegyenlíteni egy erőfölényen alapuló viszonyt vagy lerázni magunkról az elnyomottság érzését. Ez nem könnyű feladat, mert a tehetetlenség gyakran félelmet szül - a félelem pedig kaput nyit a gyengeségnek, és aláássa egész viselkedésünket, az értelmünket, a józan eszünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A lovak szájába zablát teszünk, hogy engedelmeskedjenek nekünk, így irányítjuk egész testüket. A hajók, bármily nagyok és bármekkora viharban sodródnak, kis kormánylapáttal irányíthatók a kormányos akarata szerint. Ugyanígy a nyelv sem nagy, mégis sokat tesz. Nézd az apró tüzet, milyen sok anyagot felgyújt; és a nyelv tűz: kiszínezi a valótlanságot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Használd az igazságot az üllődnek, az erőszakmentességet a kalapácsodnak, és utasíts el mindent, ami nem állja ki az igazság üllőjének és az erőszakmentesség kalapácsának próbáját.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem lehet tökéletes a napunk, ha nem teszünk valamit valakiért, aki sosem fogja tudni viszonozni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha a szép szavak mögött igazság lapulna, a fiúk nem csak a lélegzetelállító lányok után forognának, észrevennék a jelentéktelen, átlagos, már-már csúnya lányokat is. Nem számítana, hogy kinek van formásabb feneke, szebben manikűrözött körme, divatosabb ruhája, csak az lenne a fontos, milyen jellemet takar a cicoma.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokat megtud az ember arról, akit szeret, ha az illetőnek meg vannak számlálva a napjai.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Marcus Aurelius mondja, hogy negyvenéves korára egy férfi, akiben világít egy szikrája az értelemnek, mindent megélt és mindent tud, ami előtte történt az időben az emberekkel, s ami az utána következő időben történhet még. A részletek lehetnek változatosak és eltérőek, de az alapélmény - minden emberi élet közös alapélménye - negyven év alatt csakugyan megtörténik minden emberrel. Megélte a szenvedélyeket, tapasztalta a természeti törvények állandóságát, és teljes bizonyossággal tudja, hogy halandó. Többet nem tudott Caesar sem, Antonius sem, Marcus Aurelius sem, többet nem fog tudni az ember az időben önmagáról és a világról soha. Minden más csak ismétlődés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne tartozz azok közé, akik semmiből sem tanulnak. Se szenvedésből, se sorscsapásból, sem tengernyi vérből, világháborúból, százszor megismételt kudarcból, tévedésből, sem a nyilvánvaló, sokszoros lelepleződésből. Ne légy mai ember!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Végek. Vannak emberek, akiknek a szíve helyén csak egy istenverte kalapálás van, ha boldogok, ilyenkor képes volna elárasztani a világot. De iszonyatosan égetve szakad szét elemeire, porlad el, hűl el, szűnik meg, erősödik ki, ha fáj. Kimarva, kilúgozva. A fájó fájdalom lassú, csak csörgedezik, szivárogva higanyként kúszik mélyre benned. Az öröm ezzel szemben villanásszerűen hasít beléd. A fájdalom azonban elnyújtva adagolja dózisát, mígnem megkövesedik, megáll a jól becélzott helyén, ott aztán összecsomósodik, megkeményedik és beleég. A boldogság azonnal képes maximumon hatni, és azonnal meg is tud szűnni. A kín nem. Az hosszan-hosszan egyre lila foltosabb, szikrázón kínzó nyugtalanság, és elmúlása is igen lassú. Ha van ilyen egyáltalán. Én úgy vélem, nincs. Ami volt, sosem múlik el. Semmilyen formában. Ami volt, van. Mindig van. Magadban hordozod. Beléd épül, hat rád, tudva-tudattalanul, épít, leépít. Megváltoztat, érlel, szétszed, összerak. Minden törés megtörés. Majd gyász.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Maradnék, ha a reménynek csupán
egyetlen rügye fakadna a fán.
De nem fakad. Tehát elindulok,
s kisétálok a Semmi kapuján.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legfontosabb energia az együttérzés. Legyen erős kívánságunk az, hogy minden lény legyen boldog, és kerülje el a szenvedést. A látásmód pedig legyen az, hogy mindannyian buddhák, csak még nem jöttek rá. Az egész az együttérzésen alapul, nincsenek speciális energiák. Egyszerűen, csak a mások felé irányuló szeretet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy gyermek, aki úgy látja, hogy tanára tökéletes semmittevésben tölti napjait, nem veszi észre, hogy az a szerencsétlen valójában majd megszakad a sok munkától. Állandóan szolgálatban van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha mi és a másik álarcot visel, az nem kapcsolat, hanem álarcosbál. Amennyiben ezt viccesnek találjuk, és jól szórakozunk a maszkokon és a játékokon, akkor örüljünk neki! A tapasztalat azonban sajnos azt mutatja, hogy ezek az álarcosbálok szomorúak és lehangolóak szoktak lenni. Nem egyesítenek, hanem szétválasztanak, nem késztetnek álmodozásra, hanem nem hagynak aludni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nevetés és a mosoly kapuk és ajtók, melyeken át sok jó dolog be tud lopakodni egy emberbe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szeretet felhalmozása szerencsét hoz, a gyűlöleté balszerencsét. Aki nem ismeri föl a problémák kapuját, az nyitva hagyja, és ettől kezdve szabad bejárásuk lesz rajta a tragédiáknak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A könnyek sokfélék. (...) A testi fájdalom könnye bőséges, de nem elég meleg, a bánat könnye forró, és szinte nem cseppekben jön, hanem ömlik és zuhogva hömpölyög alá az ujjak között, melyekbe az arc szemérmesen eltemetkezik. Hasonlít ehhez a boldogság könnye, de ez nem rejtőzik el és hamarább elapad. Ezek rokonok, aminthogy rokonok a sírás és a nevetés általában, s rokon az öröm és a bánat, rokon a szeretet és a gyűlölet. A düh könnye egészen picike, és gonoszul megül a szem sarkában. Néha csak egy van belőle. A meghatottság könnye diszkréten, finoman alácseppen. Nagyon szép a szerelmes asszonyok zokogása, és az anyáké. Ezt a kettőt Isten egyenrangúnak veszi az imádsággal. Ezek olyan őszinték és fájdalmasak, mint a gyermekbőgés. Az erőszakos, álnok, apró és szétfolyó könnyeket, az álszenteskedés könnyeit - hogy nyögni kell, míg végre kijön - káromkodásnak számítja. Annál szebbek a befelé hullók, amelyektől ég a szem és elnehezedik a mell; vigasztalan az öregemberség szüntelenül folydogáló könnye, amely a nyomorúság híg vizéhez hasonlít. Ó, a könnyek sokfélék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A lányának apja, az öccsének bátyja,
nincsen szeretője, és
nem volt barátja.
Az éveket bedobta egy szív nevű gödörbe,
eső esett rá, és iszap lett belőle.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt gondolom, a megrázó, villámcsapásszerű pillanatok, amelyek fenekestül felforgatják az életünket, azok mutatják meg végül, kik vagyunk valójában.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hisz a szerelemben épp az a legcsodálatosabb, hogy nem az a szerelem tesz boldoggá bennünket, amit kapunk, hanem amit mi adunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lehetetlen a fény sebességénél gyorsabban utazni és természetesen nem is célszerű, mert lerepülhet a kalapunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világegyetemben van egy jól meghatározható rendszer, ami tetten érhető a csillagok mozgásában és a Föld forgásában is. De az emberi élet majdnem mindig a káosz szerint szerveződik. Felveszünk egy alapállást, kinyilvánítjuk a jogainkat és az érzelmeinket, miközben félreértjük mások és a magunk indokait.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Illúziók, ábrándok színes kupolái alatt várta az első férfit, aki majd észreveszi őt. A palota elé rózsákat és dáliákat ültetett és puha kis ösvényt épített közéjük, hogy azon keresztül jöhessen érte a virágillatos kerten át. Hány estén és hány éjszakán keresztül épült ez a palota, hány magányosan átábrándozott óra ültette be karcsú virágaival az ösvény széleit, a Valóság és a Palota között. És most eljött. És nem a kapun keresztül jött és nem az ösvényen keresztül jött: csak átlépett a kerten és nagy durva lépéssel a palota színes tetejére lépett, a kupolák összedőlnek alatta, a virágok széttaposva hevernek a földön, a drága, színes üvegtető helyén, pozdorjává tört cserepek között egy arc néz lefele és nagyon a valóságból hozott nyelven, egyszerűen, durván, csak ennyit kérdez: akar-e a feleségem lenni...?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sors csapásainak gyakran az a sajátságuk, hogy - bármily tökéletesek vagy bármily hűvösek vagyunk is - napfényre hozzák a bensőnkből emberi természetünket, és kényszerítik, hogy felbukkanjon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet is olyan, mint a sakk. Bizonyos lépéseket azért teszünk meg, hogy nyerjünk, másokat pusztán azért, mert így kívánja a játék menete, és emiatt kikapunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tapasztalataim szerint amit a legtöbb ember szerencsének hív, az valójában nem más, mint a tehetség kombinálása a kedvező alkalom felismerésének képességével.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ami jó, azt sosem kell visszautasítani. Még akkor sem, ha az ember nem tudja, miért kapja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Minden borból inni kell: van, amelyikből csak egy kortyot, és van, amelyikből egy egész üveggel.
- És ezt hogy döntsem el?
- Az íze alapján. Csak az ismeri a jó bort, aki a keserűt is kóstolta.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet mindig igazságtalanul bánt vele. (...) Minden napja várakozással telt. Minden éjszaka abban reménykedett, hogy jön valaki, aki fölismeri az igazi értékeit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Annyira könnyű lett volna elmenekülni az érzések elől, de nem volt szabad sem a múlt emlékei közé, sem a jövő ígéreteihez rohannia, meg kellett tapasztalnia, ami itt és most történik vele, akármennyire fájjon is az. Meg kellett élnie, hogy elveszíti Mayát, és elveszíti a boldogságot is vele. (...) Fájdalom, amit akkor érzünk, ha igazán életben vagyunk?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vannak emberek, akik nem azért küldettek hozzánk, hogy maradjanak. Hanem hogy átsuhanva életünk napjain, megmutassanak valami fontosat, ami megváltoztat bennünk dolgokat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vajon tudunk-e teremteni egy olyan tulipáncsokrot, amely sosem volt még? Mondjuk, egy olyat, amelyben egyetlen szárról tizenhét különböző tulipán nyílik, és mindegyik tulipán kelyhében egy gyűszűnyi aranymadár énekel? A fantázia segítségével széttörhetők a tapasztalás és a gondolkodás sémái, megláthatók, megteremthetők és megtapasztalhatók olyan világok, amelyek mindennapi körülmények között nem érzékelhetők.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Míg háromszázhatvanötször felkel s lemegy a Nap,
míg tizenkétszer megtelik a Hold és elapad,
míg egyszer elsárgul a nád és újra zöld leszen,
míg újra nyílik a virág, addig várj, kedvesem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás