A kategóriához 957 idézet tartozik (bővebb infó)


Ha az emlékeidet ügyesen el is tudod rejteni, vagy jó mélyre tudod süllyeszteni, a belőlük következő történetedet nem tudod eltörölni. (...) A történetedet sem eltörölni, sem megváltoztatni nem lehet. Az annyi, mintha a létezésedet szüntetnénk meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Makacsul őrizd az emlékeidet, ne hazudd el őket még magadnak se, mert te az emlékeidből álltál össze emberré, azzá, aki vagy, s nélkülük valóban elvisz az ördög.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudja, az a fura, hogy valamire emlékszik az ember, valamire nem. Emlékszem a legelső buszozásomra az iskolába, jól emlékszem. Igazán fura, mik maradnak meg az ember fejében. A születésemre például nem emlékszem. És nem bírom felidézni az első karácsonyi ajándékomat, vagy hogy mikor vittek először a folyópartra piknikre. Viszont arra jól emlékszem, mikor hallottam először a világ legédesebb hangját. Sose láttam olyan szépet életemben, mint az a kislány. Olyan volt, mint egy angyal. (...) Attól kezdve mindig együtt voltunk, úgy voltunk, mint a borsó meg a héja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet arca nem mindig nevet,
bús könnyek szántják sokszor, és a múlt
gyötörni jár még, az ég is borult,
ha visszapillant rája néhanap.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy veszem az emlékeket, ahogy vannak, elfogadom őket, és amikor csak tehetem, hagyom, hadd vezessenek. Ez gyakrabban adódik, semmint ahogy azt elárulom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig úgy találkozik össze két ember, azzal a mámorító lehetőséggel, hogy egymás múltjáról semmit sem tudnak. Nagy a kísértés ilyenkor, utólag kiszépíteni egy életsort, amely olyan volt, amilyen lehetett, nem olyan, amilyennek szerettük volna.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emlékezet fontos elemei a tudatalatti tartományban tárolódnak, fontosságuk mértékének megfelelő fokon szilárdulnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs értelme állandóan a múltba tekingetni, és régmúlt napok emlékein tűnődni. De ha mégis ilyesmire adná a fejét... ne mondja ki a végeredményt, hogy ne terheljen a saját szomorúságával másokat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek bebarangolják a világot, megcsodálják a hegyek égre meredő csúcsait, a tenger egekig ívelő hullámait, a folyók félelmetes kanyargásait, az óceán végtelenjét, és a csillagok semmibe tűnését. Csodálnak, miközben elfelejtenek emlékezni. Boldogtalan, aki emlékeire ügyet sem vet, és boldog ezek szerint csak az lehet, aki emlékezni képes.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múlt emlékei nagyban hozzájárulnak életünk jobbá tételéhez. Felszabadítanak minket a jelen zsarnoksága alól, és lehetővé teszik tudatunk számára, hogy visszalátogasson a régi szép időkbe. Olyan eseményeket válogathatunk ki és őrizhetünk meg az emlékezetünkben, amelyek különösen kellemesek és jelentőségteljesek számunkra, és olyan múltat "alkothatunk" az emléktárgyak segítségével, amely segít nekünk boldogulni a jövőben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő ablakára fagytam, mint a kristály,
Szilárdan tündököl lábam, kezem,
De így is szédül minden porcikám:
A Folyam sodrára emlékezem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elfelejtheti valaki szerelmét, el bosszúját, elvesztett gazdagságát; de múzsáját soha! Visszatér az hozzá, akárhányszor elűzi s gyönyörökkel árasztja el szívét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő formába öntése nemcsak a szépség, hanem az emlékezés igényéről is tanúskodik. Mert ami formátlan, az megragadhatatlan, megjegyezhetetlen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki sokat néz hátra, könnyen nekimegy valaminek, vagy a mélységbe zuhan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emlék belénk ivódik, szervesen hozzánk tartozik, mint a gyerekkorunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak a teret lehet fölidézni és fölépíteni. A gondolatok és érzelmek soha többé nem állnak össze pontosan ugyanolyan vegyületté, mint amilyenné aznap, akkor, abban az órában.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet nem az, amit az ember átélt, hanem az, amire visszaemlékszik, és ahogy visszaemlékszik rá, amikor el akarja mesélni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha szinte azt érzem, hogy az emlékeim élőbbek, mint azok a dolgok, amelyeket magam körül látok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Két tekintet van: a testé meg a léleké. A testi szem néha feledhet, de a lélek szeme örökké emlékezik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A félelmetes eseményeket a legnehezebb kitörölni az agyból. Mivel ezekre emlékezünk a legélénkebben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van valami mentségem az életemre? Csak az, hogy ez történt. Hogy beérem-e a folytatódással? El vagyok ragadtatva ettől a lehetőségtől. A magam módján, elég udvariasan elláttam a dolgomat, nem nyafogok, nem gyűlölök, nem hivalkodom. Szép lassan kihúzódtam a forgalomból, az emlékeimmel bajlódom, de vajon valóban megesett-e velem az, amit elfelejtettem? És ha a sötétből néhány képet előhívok? Fejben sok képet gyűjtöttem, aztán úgy hagytam nyersen, egyszer talán előveszem őket. Vagy soha.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múltnak annyi emléke rajzik föl, amikor egy kedves teremtés arcvonásait igyekszünk képzeletünkben föleleveníteni, hogy ezeken az emlékeken keresztül zavarosan látjuk őket, mintha könnyfátyol borulna szemünkre. Ezek a képzelet könnyei.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember nem szívesen találkozik azzal, aki akarata ellenére múltjának olyan emlékeire figyelmezteti, melyeket szeretne örökre elfelejteni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy gyermek, apja törött hangszerével rég elfeledett dallamokat játszana. De néma marad a furulya, és a gyermek szíve nem szabadul. Fénylő forrás ered lelkéből, éteri dallam. (...) A víz elmossa a múltat, mossa, mossa, mossa... amíg újra tiszta lesz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tegnap te voltál nékem még a minden:
mélységeket rejtő nagy óceán -
elült a szél, vihar se gyúl szivemben,
s maholnap már csak emlék vagy talán.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emlékek eltorzítják az ember valóságérzékelését, a legélénkebb emlékek pedig szabályosan megsemmisítik az időt, s közben uralmuk alatt tartják az elmét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nézd,
Fakó ez a kép,
De bennem szép,
Ugyanúgy, mint rég.
Bennem a fénykép,
Benned a Fény képe ég,
Mindig ég.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valamiképp olybá tűnsz ma már
ahogy a valótlan is van
(a maga módján)
ahogy a hazugság
olykor még hihető is
- csak éppen nem igaz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Még mielőtt elért volna az utolsó verssorhoz, már tudta, hogy soha többé nem lép ki ebből a szobából, mert úgy volt elrendelve, hogy a tükrök (vagy trükkök) városa szétszóródik a szélben és kihull az emberek emlékezetéből.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Talán együtt jár az öregedéssel, hogy az ember sajnálja a régmúlt dolgokat. Míg fiatal, változásokat kezdeményez, aztán mikor megöregszik, sajnálja, amiért a változások bekövetkeztek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha az ember zenész, és játszik is a hangszerén, úgy át tudja élni az emlékeket, mintha azok a közelmúlt eseményei lennének.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Keresed, aki magad vagy? Emlékeidet kutatod, amelyek nálam vannak? Közeledünk-e egymáshoz a végtelen tereken át, mint a csillagok, lépésről lépésre, képről képre? És mik leszünk azután? Vagy nem leszünk többé? Kioltjuk egymást kölcsönösen, mint az Igen és a Nem?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hajdani szeretteink kísértete még a kísértetek közt is a legveszedelmesebb.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az egyetlen megbízható bank: az emlékezet. Ez a bank soha nem fog leégni. (...) Az embert csupaszra lehet vetkőztetni, oda lehet vetni a magánzárka kőpadlójára, de az emlékeit nem veheti el senki.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múlt igazsága az emlékezet hamuja; az emlékezet időhöz kötött, és a tegnap holt hamvában nincs igazság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás