„ Öröm, hogy ma is láttalak,
hogy szavad szómra válaszolt,
és képzeletben két kezed
rajongva engem átkarolt. ”

„ Csönd. Ajkaim lezárvák.
Ringass: árva az árvát,
Igy, sírj csak, rámhajolva,
Meghalni volna jó ma... ”

„ A homokdűnék a széllel változnak, de a sivatag ugyanaz marad. Így lesz a mi szerelmünkkel is. Maktub [meg van írva] - mondta. Ha a Történeted része kell, hogy legyek, akkor egy napon visszatérsz. ”

„ Nem áhított így soha senki,
Nem tud téged más így szeretni
Óh, jaj,
Hiába, hiába, hiába. ”

„ Én úgy táncolok, ahogy a világ akarja,
De ha velem vagy, könnyű a tánc. ”

„ Mindenkinek van egy élet-könyve, ahol a sors rója egymás után a sorokat, és más embereket is beleír a sorsunkba, egy-egy oldalt szentelve nekik. Az én könyvemben még a margóra is a te nevedet írta. ”

„ Nincs fülem többé, mégis beszélj hozzám,
tökéletesen értelek.
Míg éltem, nem érthettelek,
annyi vágyad, késed és sérülésed, annyi rögeszméd,
persze nekem is: két bolond.
De ha most kérdezel,
gömbölyü csöndem felel. ”

„ Érzem benned az Életet,
Érzem, hogy te vagy az Érzés,
Akit azért kaptam,
Hogy az Életet soha-soha
Érezni el ne üttessem,
Míg élek. ”

„ Vannak pillanatok, mikor olyan közel érezlek magamhoz, ugyanakkor olyan távol. (...) Te vagy nekem a szerelem és a szorongás. De úgy veszem a találkozásunkat, mint ajándékot, és amíg tart, minden nap újabb ajándék. ”

„ Nem is kéne hozzám szép szavakat szóljál,
csak egy icipicit énvelem is volnál,
csak úgy, hogy énhozzám közelebb hajolnál,
hogyha rám éreznél, hogyha rám hangolnál.
Nem is a szemedért, karjaidért, szádért,
nem is a szemedben rejtező világért,
hanem minden szóért, minden tikkadt vágyért. ”

„ Ne okozz nekem túl sok fájdalmat, ha nem igazán szükséges, és ments meg attól, hogy én valaha is fájdalmat okozzak neked! ”

„ Az álmaimból és reményeimből
szines, süppedő szőnyeget fonok.
(...)
Ha elkészül a ritkamívű szőnyeg,
nagyboldogan terítem majd eléd:
menj végig rajta s érezd meg a lelkem
különös, vágyó, rezgő ütemét... ”

„ Gőgös vagyok, mert szeretlek,
s alázatos, mert szeretlek.
Könyörtelen, mert szeretlek,
s irgalmas, mert szeretlek. ”

„ Szelíd szemed, mint a galambpár, dús fürtjeid szökellő kecskenyáj; fogacskáid mint hófehér juhok, mik a folyóról jöttek úsztatásról; mind ikret ellett, nincs közöttük meddő. Karmazsin szalag az ajkad, s a beszéded méznél édesebb. ”

„ Mi van tebenned és bennem mi van,
Mi minket úgy vonz és úgy széttaszit?
Miért keressük mohón, lázasan
Egymás ajkát és egymás kínjait? ”

„ Cukrot, virágot, gyöngyöt szerettem volna hozni néked:
nincs gyöngyöm, cukrom, virágom.
Görnyedve hozom ahelyett s teszem kezedbe, nézzed,
keserü életemet, egyetlen terhes gazdagságom. ”

„ Ki is sejthetné azt, amit
eddig magunk se tudtunk,
vágyunk új vallomásait,
sok gyönyörűszép titkunk?
Újjászületünk, éjre nap:
te általam, én általad. ”

„ Nélküled én sem élhetek,
Nélküled örökre elveszek
Örülsz, hogy élek, örülök, hogy élsz
Vidám az arcod, ha nézlek
Vidáman élsz
Tudom, hogy vársz rám és egyszer elérlek valahol
Akárhogy nézem, ez így szép, így a jó. ”

„ Minden imára, amit mondtam, te vagy a válasz. Egy dal, egy álom, egy suttogás. ”

„ Felajánlhatom neked az életemet, de nem lesz hosszú élet. Felajánlhatom neked a szívemet, de nem tudom, hányat fog még verni. Viszont annyira szeretlek, hogy reményeim szerint nem fog érdekelni, ha önzőségemben arra vágyom, hogy a hátralévő napjaimat, akármennyi is van még belőlük, boldogan éljem le veled. A férjed akarok lenni (...). Soha nem akartam ennyire semmit életemben. ”

„ Mindenütt ott vagy, ahol valaha
tudtalak, láttalak, szerettelek:
út, orom, erdő veled integet,
falu és város, nappal és éjszaka
folyton idéz, őszi hegy s tél hava,
vizpart s vonatfütty, s mindenben ott remeg
az első vágy s a tartó őrület
huszonöt kigyúlt tavasza, nyara. ”

„ Ha téged látlak, nem vagyok beteg. Úgy érzem, mintha május volna körülöttem, s te egy szál nárcisz volnál a virágzó nárciszok közül, leánnyá vált nárcisz. És mikor a te szavadat hallom, mintha angyaléneket hallanék. ”

„ Jobb az ajándék-várás, mint maga az ajándék.
Majd holnap megcsókollak. Majd holnap este. Várj még! ”

„ Mi volna, ha megtudnám, nem szeretsz?
- Ha egy reggel nem kelne fel a Nap,
akkor volnék csak boldogtalanabb.
De ebbe az irtózatos sötétbe
belesütne emléked égi fénye,
s mint a vakond a sűrű föld alatt,
elindulnék, hogy megtaláljalak. ”

„ Oly jó szeretni Téged,
lengsz, mint illatos rétek,
hajad nagy, barna alkony,
engedd, hogy betakarjon.
Tebenned mindig nyár van,
forrásom vagy e tájban,
szemed két fényes ablak,
engedd, hogy benned lakjak. ”

„ Hogy kit szerettél már előttem,
hajód kinél és hányszor
kötött ki,
nem kérdezem.
Bontsd ki vitorláid és röpülj.
Ne szánj meg, ha sírnék miatta.
Szívemnek a legfőbb jót
a te szíved adta. ”

„ Ne szólj, szól helyetted a csend.
Ne nézz, hunyt pillád mögött vagyok.
Ne hívj, hívnak az álmaink.
Ne keress, hisz úgyis ott vagyok. ”

„ Boldogabb nem lesz senki sem
annak a napnak hajnalán,
ha szépségedet nézhetem
a két szememnek ablakán. ”

„ Minden lépésed tánc,
Minden hangod egy dallam.
Dolgozik bennem a hajlam,
Hogy mindig birtokoljam
Azt, aki vagy. ”

„ Hízelgek a napnak: beragyogod,
Ha felhőfoltos is a végtelenség;
S a fekete éjnek: te csillagok
Nélkül is megaranyozod az estét. ”

„ Azt írom + most 1 smsbe
hogy beléd vagyok kedvesem esve
vágyak dobálnak partra kivetnek
billentyűzárát oldd ki szivednek. ”

„ Levert a mindenség szele,
mint őszi fának harmatát,
megtudtad, hogy a két karom
köre az egyetlen hazád. ”

„ Boldoggá tesz az a tény, hogy mellettem vagy és láthatlak téged, de ha újra és újra csókolhatnálak, átkarolhatnálak, és ezzel összekuszálnám a dolgokat olyannyira, hogy ezzel mindent megkaphatok belőled, akármit, amit akarok, akkor boldogabb lennék. Az egy álomba illő pillanat lenne. ”

„ Vágyaim vándorolnak
Mindig feléd!
Fogadd minden napomnak
árnyát, tüzét!

Üdvöm gyanútlanul és
Mámorosan
Hízelgő dalra gyúl és
Hozzád suhan! ”

„ Kezdetben tán nem is hevültünk
S mégis:
Szép, ócska, vágykódó, jó szivek,
Be nagyon közelbe kerültünk. ”