„ Hiába szeretek,

Hiába szeretett,

Sohasem gyógyul a seb.

Jöhet új szerelem,

Ugyanazt keresem,

Valahogy semmi se szebb,

Mint az a pillanat,

Amikor megragadt

Szívem a szíved falán. ”

„ Nézlek téged, és magamat látom
Holdfény tőrömet a szívedbe mártom
Majd magamba döföm, a létet ellököm
Aztán bamba fejjel megint a sorsot várom. ”

„ Oly egy voltam veled, hogy más mellett dideregnék. ”

„ Szeretem azt a nőt
Aki melletted lettem
A lebegő hajnali fényt
Mikor ébred a nap
De téged nem. ”

„ Mellette ülve éreztem, hogy ugyanúgy szeretem, mint az esküvőnk napján, de ahogy ránéztem és észrevettem, hogy szomorkásan oldalra siklik a tekintete, hirtelen ráébredtem: lehet, hogy ő már nem is szeret engem. ”

„ - Hogy köszönsz el valakitől, aki nélkül el sem tudod képzelni az életed?
- Nem köszöntem el. Nem mondtam semmit. Csak elsétáltam. ”

„ Van úgy, hogy változásra vágyunk. Átmenetre. Mint az évszakok. A tavaszunk csodálatos volt, de a nyarunknak is vége. Kihagytuk az őszt. És most... hirtelen olyan hideg lett, annyira hideg! Minden megfagy. Szerelmünk elaludt, és a hóesés meglepte. És ha elalszol a hóesésben, nem érzed a halál közeledtét. ”

„ Törjön százegyszer százszor-tört varázs:
Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor,
Ha hitted, hogy még mindig tartalak
S hitted, hogy kell még elbocsáttatás. ”

„ A fák is siratják az elveszett lombjukat,
Mit tehetsz te mást, ha neked is ez maradt?
A fák is azt hiszik, hogy nem igaz most a tél,
Mit tehetsz te mást, ha egyszer is szerettél? ”

„ Sose búsúlj! úgyis késő;
Ami elmúlt, vissza nem jő. ”

„ Azon tűnődtem, vajon van-e értelme egy kudarcba fulladt szerelemnek? Ami eltűnik, az egyenlő valamivel, ami soha nem is létezett? De most már tudom, hogy van - itt volt az értelme. Mert a szívet tépő fájdalom ellenére boldog vagyok, hogy beléd szerethettem. ”

„ Többet nem találkozunk, többet nem látlak már,
egy gyenge szellő kellett, összedőlt a kártyavár.
(...)
Rengeteg emlék után tanít meg az élet
ragaszkodni mindenhez, mit a jövő széttéphet. ”

„ Az elme emléket hadar,
Egyszerre fájni kezd a lét,
A kitelt idő még több fényt akar,
Így feszíti szét korhadt keretét. ”

„ A szívben tátongó űrt nem lehet egy dugóval elzárni. ”

„ Ha a férfi elválik a feleségétől, rendesen hibásak - mindhárman. ”

„ Isten veled hát! A mi elmult,
Örökre elmult: mért siratni?
Lásd, engem épen az vigasztal,
Hogy vígaszt semmi sem tud adni. ”

„ Mint folyékony fáklya, tudat-sötétben...
Gyógyíts, új Szerelem! Kellesz Nekem! ”

„ Egyszer már elhagytál, kibirom még egyszer, ha tudom, hogy valóban ezt akarod. ”

„ Nagy meleg pulóver ma a szerelem,
Ez vajon tényleg az, vagy csak azt hiszem?
A végén úgyis kiderül,
hogy becsaptuk magunkat, megint egyedül
Kell folytatni. Néhány perc alatt
Az aranysárga napból bíbor alkonyat
Lett, és száll a teagőz,
A parkban fákat színez egy cerkával az ősz. ”

„ A vörös fonál meglazult mindkettőnk ujján, nincs mi összetartson már. Bár ígéret nem köttetett, mégis kérlek, kezem el ne engedd! ”

„ De messze jársz is tőlem már. Emléked
szívemben lassan megcsendesedik.
Elhalkul, mint a távolodó léptek,
hideg vagyok, közömbös, hó esik.
A tél a szerelmemet összehúzza,
fel-feldobbansz bennem, de merre vagy?
nem sejtem már. Magános lettem újra,
és dermedt. És dermesztek, mint a fagy. ”

„ Miért ragaszkodunk még úgy a csomagunkhoz akkor is, mikor kétségbeesve próbálunk továbblépni? Mert mindannyian tudjuk jól, hogy megeshet: túl hamar engedjük el. ”

„ Semmi sem érte,
Félig sem érte,
Mit az én életem
Pazarolt el érte. ”

„ Egyet tanulj meg. Ha egy nő iránt elveszíti érdeklődését a férfi, akkor mindent elveszített. ”

„ Ha létezik vigasz a tragédiában, amikor elveszítünk valakit, akit nagyon szeretünk, akkor az nem más, mint a gondolat, hogy talán mégis jobb ez így. ”

„ És fáj, nagyon fáj, hogy egykor mi történt,
hogy elvesztettél s elvesztettelek.
Csak magamat tudtam méltónak hozzád
és hozzám méltónak csak tégedet.
Ha lelkünk vissza sohse forrni tört szét,
mondd, mért őrizzük frissnek sebét?
Ami akkor, rég történt, tévedés volt,
ami azóta, kín és büszkeség. ”

„ Mert bár nem beszélünk róla, de megtörtént, mi tudjuk,
Csak két ismerős vagyunk, kiknek volt még közös múltjuk,
De vajon lesz-e jövőnk, erre tőled várok választ,
De ne is mondj még semmit, ha az kételyeket támaszt. ”

„ Emléke visszacsillog,
s olykor arcomra tűz,
arcomra, mely fakó
s elmúlt évekbe néz. ”

„ Rejtegetem szivem mélyén,
Féltve, fájón a nagy titkot:
Hogy feledni el nem tudlak,
Hogy nem leszek soha boldog! ”

„ Nekem is volt már kapcsolatom korábbi barátnőkkel, és persze az embernek egy kicsit dolgoznia kell, ha az ember vissza akar kerülni a kegyeikbe, na meg a bugyijuk alá. ”

„ Most nincsen más, csak a csönd van
Darázsderekú felhőkből
Lassú eső hull
Ez a szerelem véget ért. ”

„ Elhatalmasodtak boldog emlékei, és megsemmisítették, amit józansága már-már felépített. Az ész hiába küzd az ilyen emlékekkel; szigorú próbálkozásai csak erősítik varázsukat. ”

„ Mint régi filmeken a hajnali táj,
egyszerre szép és egyszerre fáj
az a pillanat, ha eljön az érzés,
hogy elköszönni muszáj. ”

„ Belőlem valaki útra vált,
Útra a jobbik részem.
Kiment belőlem, itt hagyott
Csak úgy észrevétlen. ”

„ Az adás és az elfogadás után a szeretet iskolájának talán legnehezebb tantárgya az elengedés művészete. Elengedni mindent és mindenkit, akiket valaha szerettünk, és hinni, hogy a lélek szabadságában örökre együtt maradunk. ”