Legújabb idézetek

A cipőkön kívül John Rainbirdöt csak két dolog érdekelte. Az egyik a halál volt. Saját halála, persze; hisz húsz éve, ha nem régebben, készült már az elkerülhetetlenre. A halál volt a mestersége, az egyetlen olyan mesterség, amelyben kitűnt. Ahogy idősödött, mindjobban foglalkoztatta, ahogy a festőt is mindinkább foglalkoztatja a fény természete és minősége, s ahogy az író tapint rá a karakterek és a részletek lényegére, mint vak a Braille-írás betűire. Legjobban maga az elmúlás, a lélek eltávozásának pillanata izgatta... Az elszakadás az emberi testtől s mindattól, amit az emberek életként emlegetnek – az átolvadás valami másba. Milyen érzés tudni, hogy az embernek mennie kell? Vajon úgy érzi, álom az egész, amelyből felébredhet? Ott vár-e valahol a keresztény ördög a vasvillájával, hogy átdöfje vele a sikoltozó lelket, s úgy cipelje a pokolba, mint egy kebabpálcikára tűzött húsdarabot? Van-e az elmúlásban öröm? Tudja-e az ember, hogy ez már a halál? Mit látnak vajon egy haldokló szemei?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az agyunk mellett a szánk az a szervünk, amivel pokollá vagy mennyországgá tudjuk tenni az életet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek nem lusták. Egyszerűen nincs olyan céljuk, ami motiválná őket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A siker kiindulópontja egy égő vágy valamely határozott cél eléréséhez.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyan asszonynak látszott, aki körül viharok dúlhatnak, de a lelkét meg sem érintheti semmi.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A papírlapra húzott bármilyen vonal, az anyagból mintázott legegyszerűbb forma is olyan, mint a vízbe dobott kavics. Felbolygatja a nyugalmat, mozgósítja a teret.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. Az én segítségem az Úrtól van, a ki teremtette az eget és a földet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs abban semmi, ha észreveszed a gyengeségeket és felvállalod őket, hiszen sokkal egyszerűbb lesz szembenézni velük. Tedd meg. (...) Csak az a helyes megoldás, hogy szembenézel a szörnyekkel - a szörnyeket te teremted, és te is ölheted meg

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ahogy a természetet, a daloló madarakat, a csillogó tarlót, a reggelt és az estét, a nyarat és a telet szeretem, úgy szeretlek téged.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem értettem, hogy lehet valaki egyszerre isten és ördög. Hogyan pusztíthat el, és menthet meg ugyanaz az ember. Amikor minden, ami voltam, jó és rossz, az ő tetteinek fonalával volt összekötve, honnan tudhattam volna, hogy szeressem-e vagy gyűlöljem?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Arra vágyom, hogy mindent eldobva fussak hozzád, de mintha ólomsúly lenne a lábamon, és tudom, hogy nem dobhatom le. Most már én is tudom, mit jelent az, hogy bárcsak!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha önmagunknak nem merjük megadni azt, amire szükségünk van, másoktól nem fogjuk megkapni, csak erőszakkal megszerezni. A megszerzés azonban nem békés út, hanem háború.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A működő párkapcsolat elengedhetetlen feltétele a férfi és nő különbségének TISZTELETE! Ez az, amit fókuszban kéne tartani, és azt gondolom az elődeink még tudták ezt. Ma ehelyett "egyformák vagyunk", s (...) nem vesszük észre, hogy az élet egyik nagy csodája az, hogy az ember kétnemű.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nihilizmus legfőbb oka: hiányzik az emelkedettebb faj, vagyis azok, akiknek kimeríthetetlen gyümölcsözősége és hatalma megőrzi az emberekbe vetett hitet. Gondoljunk csak arra, amit Napóleonnak köszönhetünk: ezen évszázad majdnem minden magasztos reményeit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tél van helyetted - elmentél a nyárral,
tenyérnyi ég sem símogatja formád
fagyott nyomát a parthomokban immár.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A gyávaságot mindig a legkitűnőbb érvekkel lehet megmagyarázni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olykor a sors visszafordíthatatlanul megindul egy adott irányba, akárcsak a homokvihar. Te pedig lépést váltasz, hogy megszabadulj tőle, ám a forgószél követ, s amikor ismét irányt változtatsz, a szél is újra feltámad, vészjóslóan ide-oda csapong, egészen úgy, mint a halálmadár alkonyatkor. És hogy miért? Mert ez nem a messzi távolból idekeveredett "valami", aminek semmi köze sincs hozzád. Te magad vagy a homokvihar. Annyit még megtehetsz, hogy elszántan törtetsz benne előre, becsukott szemmel és szájjal, hogy a homok ne járjon át, hogy magad mögött hagyhasd az egészet. Ebben a viharban nincs nap és hold, tér és olykor meghatározott idő sem, csak a csontokat szétmorzsoló finom, fehér homok, amelyet égig kavar a szél.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megöregedtem, ami természetes folyamat, s aki okos, nem is lázad ellene... mert aki magasabban jár már az élet hegyén, annak többet fog be szeme a látóhatárból.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha az az eszköz éles és fényes, és nem tudod, mi az ördögöt kezdj vele, sok kárt okozhatsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van rosszabb a rossznál - tudniillik a rossz igazolása. Természetesen nemesnél nemesebb eszmék segítségével.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gyereket vállalni olyan, mintha egy tetkót rakatnál a homlokodra. Mielőtt fejest ugranál a dologba, jobb, ha tuti biztos vagy benne, hogy tényleg ezt akarod.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy titok mindig ígéret, de éppúgy lehet börtön is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha egyedül nem vagy boldog, ha te nem vagy boldog, akkor nem tudsz mit adni. A másik nem tudja kitárni a szívedet, ezt neked kell megtenned. Azonban ha már kitártad, akkor a másik megfürödhet benne, megfürödhet benned.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van, amiről nem könnyen szólal meg az ember. Nyilván a felnőttek világában sincs ez másképp.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

E veszett világban aranyos
Kezű gonoszság félretol jogot,
S a vétek árán gyakran megveszi
Magát a törvényt: de nem úgy van ott fenn:
Ott nincs kibúvó; a tény ott igaz
Mivoltaként áll, s arra kényszerít,
Hogy szemtül-szembe állva bűneinkkel
Valljuk be nyilván.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt hitte, a jó szándék mentség lehet, ha valami balul sül el. Hát tévedett.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tudtuk, hogy majd élni kell,
Azt se, hogy meghalunk,
A mellvértünk a nem-tudás,
Hogy halandók vagyunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden elmúlik, mint az álom
Elröpül, mint a vándormadár,
Csak az emlék marad meg a szívben,
Halványan, mint a holdsugár.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt mondják, amikor meglátjuk életünk szerelmét, megáll az idő. Ez igaz. De azt nem mondják, hogy amikor ismét elindul, rettenetesen felgyorsul, hogy utolérje önmagát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Legszebb dolog az igazság, legjobb az egészség, legkedvesebb pedig az, ha az ember elérheti mindazt, amit szeret.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az érzelmek vadlovak (...), az értelem soha nem hajthatja őket igába teljesen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden rosszban van valami jó, és minden jóban valami rossz. Persze ezt sokszor lehetetlen felismerni az adott pillanatban. Mi, emberek vagyunk az Élet megtestesítői. Az élet pedig mindig egyensúlyban van. Élet és halál, férfi és nő, jó és rossz, szép és csúnya, nyerni és veszíteni, szeretni és gyűlölni. Elveszteni és megtalálni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szívemben lüktet a vér
Még energiám is van
Csak a lelkem van már elfáradva
Teljesen lakatlan
Most szabadon engedlek
Ennél többet nem tehetek
Miféle esküt tennék neked
Ha mindent megszegek?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne felejtsd, hogy mindenki csak a jelenben él, ez pedig röpke pillanat, a többi idő vagy már elmúlt, vagy bizonytalan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Semmi nem megy úgy, ahogy kellene, száz, ezer, tízezer vágyunk, reménykedésünk dugába dől: de az az egy, legfeljebb két legeslegfontosabb dolog, ami nélkül nem lenne élete az embernek, az végül mégis sikerül. Csak úgy mellékesen, természetesen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás