A kategóriához 2 466 idézet tartozik (bővebb infó)


Minden kapcsolatban vannak hullámvölgyek, de az attól még nem lesz rossz kapcsolat. Rossz csak akkor lesz, ha a felek úgy döntenek, hogy nem oldják meg a benne lévő problémákat, és hagyják, hogy a probléma uralkodjon el rajtuk és a napi kommunikációjukon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A tökéletes semmi is túl sok lenne, ahhoz képest, ami most a birtokunkban van. (...) Kötődünk, valami senki számára nem látható szálakon. Ránt valami misztikus erő hozzád, és irányíthatatlan vagyok, meg végtelenül kiszolgáltatott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nekem az kell, hogy nélkülözhetetlen legyek valakinek. Olyan kell, aki felemészti minden szabad időmet, határtalan egómat, segítőkészségemet. Aki az én szenvedélybetegem. Kölcsönös függőségem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet egyik furcsa jellemvonása, hogy az ember hónapokon át naponta találkozik valakivel, és olyan bizalmas barátságba kerül vele, hogy nélküle el sem tudja képzelni a létet; azután jön az eltávolodás: minden marad a régiben, és a barát, aki oly fontosnak látszott, egyszerre fölöslegesnek bizonyul. Az ember élete megy tovább a maga útján, s az illető még csak nem is hiányzik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tisztelni kell az embert! Nem sajnálni... Nem megalázni a sajnálkozással.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megszokásból élni valakivel: hazugság. (...) Mindenki úgy csapja be magát, ahogy akarja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem sokára alakul ki, amikor két ember kezdi megismerni és tisztelni egymást, és egyforma dolgok iránt érdeklődik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha azt akarod, hogy keveset hazudjanak neked, akkor keveset kérdezz és ritkán fenyegess.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden kezdet nehéz, ám legnehezebb az emberi kapcsolatokat felépíteni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak nagy hosszú fátyol-szárnyad
Ne kerüljön ember-kézbe,
Ember keze durva érdes,
Összetépne ijedtébe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mert minden érték, amit az életben találhatunk, azokból a kapcsolatokból fakad, amiket a körülöttünk lévőkkel alakítunk ki. Mert nincs semmi olyan anyagi dolog, ami felérhetne a szeretet és a barátság megfoghatatlan kincsével.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Látni valakit, egyszerre látni gyarló és szárnyaló voltában, dagályát és apályát; mélyét és könnyen horzsolódó, ezzel-azzal feldíszített felszínét, elnézően megmosolyogni és nagyon szeretni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hagyj el egy nőt, mindig emlékezni fog rád. Szeresd örökké, észre sem vesz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Halad előre a kapcsolat, és az eleje általában jól is sikerül. Vannak is, akik azt mondják, hogy úgy tűnik, ennek csak az eleje jó - akkor csak az elejét akarom! Ők sok szerelmet raknak egymás után, de mindig csak a kezdeti szakaszig jutnak el. Amikor ugyanis a szerelem ereje csökken, kezdjük azt érezni, hogy már nem dédelget úgy a Brünhilda, mint régen! Vagyis elkezdődik a távolodás, és közben egyre-másra érnek bennünket a csalódások, hogy mégsem ő az, aki a sebemet gyógyítja, aki az összes ki nem mondott vágyamat betölti! Nem ő az! Ilyenkor sokan máris kilépnek. Azt mondják, ha nem ő az, akkor keresni kell tovább az igazit! Persze le lehet élni az életet úgy is, hogy a négyszáz méteres síkfutásból mindig csak az első ötven métert tesszük meg, aztán azt mondjuk: hú, most már elfáradtam, na, majd legközelebb, négy év múlva is lesz olimpia! Mi történik ilyenkor? Soha nem jutunk el a célba, a csalódások törvényszerűek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azért felnőtt az ember, hogy a szülei helyett a barátaival oldja meg a problémáját. Mert azért egyedül nyilván senkinek nem megy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Addig toleráljuk csak a másikat, amíg ugyanolyan, mint mi és amíg szeret bennünket. Éppen ezért inkább olyan emberekkel találkozunk, akik ugyanúgy gondolkodnak, beszélnek, öltözködnek, hisznek és imádkoznak, mint mi, és ugyanazokat a dolgokat teszik, mint mi... ez megnyugtató!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az fontos igazán, akit félünk elveszíteni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Fiatalabb korunkban úgy gondoljuk, annyi nagy találkozás vár ránk még az életünk során, de lassan rájövünk, ez csak párszor fordulhat elő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ott állt egy szerelem kapujában, ami csakúgy, mint bármely évszak, nem egyik pillanatról a másikra jelent meg az életében, hanem észrevétlenül belopakodott a tudatába a gyanúk és kételyek háta mögött, hogy mire azok elgyengülnek a mindennapi küzdelemben, csak ő maradhasson egyedül. A... Szerelem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Márai azt írja a tapintatról és gyöngédségről, hogy az több és értékesebb, mint a tudás és az értelem, és becsesebb mint a jóság... Van egyfajta tapintat, ami az emberi teljesítmény felsőfoka. Az a tapintat és az a gyöngédség, mely mint valamilyen csodálatos zenei hallás, örökké figyelmeztet egy embert, mi sok és mi kevés az emberi dolgokban, mit szabad és mi túlzás, mi fáj a másiknak... Ez a tapintat nem csak a megfelelő szavakat és hangsúlyt ismeri, hanem a hallgatás gyöngédségét is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Furcsa, mégis egészen természetes, hiszen ha az ember egy országban él a barátaival, akkor nem érzi szükségét, hogy találkozókat szervezzen velük. Feltételezi, hogy előbb-utóbb úgyis összefutnak. Csakhogy ez nem történik meg, ha más utakon járnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Őriznünk kell törékenységünket, mert közelebb visz minket egymáshoz, míg az erő eltávolít.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ismerem a fickót, elég sok időt eltöltöttem vele. De még jobban ismerem a másik fazont. Azt, aki odafigyel rád, és érti, mit mondasz. Azt, aki rád néz és beléd lát, a lelked mélyére. Aki eléri, hogy higgy minden szaros tündérmesében, amit hallottál. Végső soron talán nem én leszek a nő, aki együtt élhet azzal a férfival, aki benne lakozik, de szeretném, ha boldog lenne.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha a mesében a sárkányt kell legyőznie a hősnek, akkor a valóságban az egyik legfélelmetesebb ellenség, amivel nap mint nap meg kell küzdenünk, a figyelmetlenség és a sietség szörnye. Egyre kevesebb idő van leülni, és "csak úgy" kötetlenül beszélgetni, együtt vacsorázni, nevetgélni, mesélni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy indulat, egy szenvedély, egy harag, egy sértés, egy tüzes pillantás megfordít, s önmagad ellenkezőjévé tesz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magam sem értettem, miért csináltam ezt. Nem tudtam eldönteni, hogy azért beszéltem így, hogy még jobban magamhoz láncoljam, vagy azért, hogy szabadon engedjem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ez a lány (...) egészen más. De hát nem ezt beszélik be maguknak mindazok a bolondok, akik viszonyt kezdenek egy nővel?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelmes férfiak ugyanúgy elronthatók a túlzott kedvességgel, mint a nők.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokak szerint a görcs negatív jelentésű, pedig a görcsök csak feladatok, amiket meg kell oldani, vagy épp ki kell bogozni. Néha egyedül nem boldogulunk velük, mert túl akarjuk bonyolítani őket, vagy egyszerűen csak olyan sokáig figyeltük a problémát, hogy már észre sem vesszük a megoldást... ekkor jön a kötelék, és segít.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha pedig felismerjük, hogy egymás nélkül képtelenek lennénk "tisztán szólni", azonnal megértjük, miért van szükségünk szeretetre, bizalomra, a hitre, és arra, hogy képesek vagyunk változni. Egymás lelkének hangtechnikusai vagyunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne fogd rövid kötélre az embereket, - hosszú pórázon tartsd meg őket - s akkor szeretni fognak. Ha hagyod őket élni, nem vagy féltékeny szenvedélyeikre, nem kívánod őket a magad számára lefoglalni egészen, - akkor hálásak lesznek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kényelmes társas együttélésnek az egymás iránti tapintat az alapja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van a modern életnek egy szabálya, amely sziklaszilárdabb annál, hogy sosincs rendőr, amikor szükség lenne rá: amikor igazán szükséged lenne emberi lényre, akkor mindig az üzenetrögzítővel találkozol.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hol van a határ? A határvonalat mindig lehet látni. Egyrészt, ha belegázolok valakibe, a lelkébe, azt lehet látni és lehet érezni. A fájdalom hatására a másik arca eltorzul, vagy megrezzen, vagy olyan lesz a testtartása, hogy elfordul tőlem, lehajtja a fejét, elkezd szipogni, akár sírni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek világa kötelékekből áll. A gubancos szálak úgy ágaznak szét, mint a vörös pókliliom törékeny virága, a düh, a fájdalom és a könnyek erejével.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás