„ Neked még azt is megbocsátom
hogy nincs mit megbocsátanom,
kegyetlenül jó vagy te hozzám,
a jóságod már fájdalom,
neked még azt is megbocsátom,
hogy vak gyanúsításaim
miatt én bűnhődöm, felőröl
a magam-fabrikálta kín,
neked még azt is megbocsátom. ”

„ Tudjátok hát meg, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására! ”

„ Aki bocsánatot kér, abban új élet sarjad; - aki megbocsát, az új életre szül. ”

„ Legtöbben úgy növünk fel, hogy azt hisszük: úgy büntethetünk másokat, ha nem bocsátunk meg nekik. (...) Legtöbbször tévedünk, és mi szenvedünk ilyenkor a legtöbbet. ”

„ A felháborodás nélküli ember, - elviselhetetlen lény. Fel kell tudnod háborodnod - s még mindig. Mihelyt az életbölcsességed akkora, hogy megfoszt indulataidtól, - s különösen: ha még véleményedtől is megfoszt: már értéktelenné is válik. - Aki mindent megért s mindent megbocsát: tűrhetetlen lény az! ”

„ A szeretet választás dolga. Hogyan is tudnánk egymás szeretet-nyelvén beszélni, ha a szívünk tele van a múltbeli bántások miatt érzett sérelemmel, haraggal, és nehezteléssel? A válasz emberi természetünkben rejlik. Választási képességgel rendelkező teremtmények vagyunk, és megesik, hogy rosszul döntünk. Bántó szavakat mondunk, és sokféleképpen vétünk egymás ellen. Ha az adott pillanatban jogosnak is tűntek a szemünkben, később gyakran megbánjuk ezeket a döntéseinket. De nem szükségszerű, hogy a múltbeli hibáinkat a jövőben is elkövessük. Szakíthatunk hibás döntéseinkkel, és választhatjuk a szeretetet. Sok házasságot mentett már meg a széthullástól ez az elhatározás. A szeretet nem törli el a múltat, de mássá teszi a jövőt. Ha szeretetünknek társunk elsődleges szeretet-nyelvén adunk hangot, olyan érzelmi légkört teremtünk, amelyben feloldást találunk múltbeli konfliktusainkra és sérelmeinkre. ”

„ Tudod
egy napon majd
mindent megbocsát az ember.
(Csak épp
semmit el nem felejt.) ”

„ Józan ész és szánom-bánom - ez a kettő mindig későn jön az életben. ”

„ Amikor valóban megbocsátunk valakinek: elfelejtjük, amit ellenünk elkövetett. ”

„ A megbocsátás nem egyszeri cselekedet, hanem egy magatartásforma. ”

„ A bocsánatkérés forrása a fájdalom. ”

„ A szeretetnek nincs oka. Van. Támad. És ha valóban feltámad, kifogyhatatlan. Aki megérzi magában ezt az erőt, az szerény lesz. Van ereje felülemelkedni bármi veszteségen. A szerénység növeli az önbizalmát. Akinek van önbizalma, nyugodt. Egyre többet képes belátni, átlátni a helyzeteket, felfogni az összefüggéseket, beleélni magát a másik helyzetébe. Tehát mind könnyebb szeretnie: megengedi magának a mindent-megbocsátás őrült luxusát. ”

„ Aki nem tud megbocsátani másoknak, az széttöri azt a hidat, amelyen neki is át kell futnia, ha a mennybe akar jutni; mert mindenkinek szüksége van a megbocsátásra. ”

„ A megbocsátás nem mossa el a fájdalmat. Nem jelenti azt, hogy alávetjük magunkat az ellenfélnek. Nem jelenti, hogy nyalogatni kellene a sebeket osztó kezet. A megbocsátás büszke, és fölülemelkedik a kavargó érzések zűrzavarán. A megbocsátás kilépés a fényre, mintha a sérelmek feledésbe merültek volna. Mintha az, aki fájdalmat okozott nekünk, nem is tett volna semmi rosszat, mintha a sebeket osztó kéz nem zúzta volna szét a szíveket. A megbocsátás önnön ellentétét is látja a gonoszban. Benne is meghallja, amit csak ő hall: a szeretet himnuszát. ”

„ Megbocsátok neked, mert szeretlek, ilyen egyszerű és bonyolult ez. ”

„ Tudom, hogy azok a dolgok, amiket az ember a szerelemben elkövet, megmaradnak. Ha két ember együtt marad, az nem azért van, mert elfelejtik, ami történt, hanem mert megbocsátják. ”

„ A szív nem tud megbocsátani, míg a sebe vérzik. ”

„ A mosoly egy görbe vonal, amely egyenesbe hozhat mindent. ”

„ Mindig bocsáss meg ellenségeidnek - semmi sem bosszantja őket ennél jobban. ”

„ Addig nem tudunk teljesen megbocsátani magunknak, ameddig szembe nem nézünk az elkövetett hibával és nevén nem nevezzük azt. ”

„ Megbocsátani annyi, mint továbblépni. ”

„ Én soha nem bocsátottam meg senkinek semmit. Ez nyilvánvalóan jellemhiba, de a fenébe, mindenkinek kell legalább egy. ”

„ Talán akkor eszmélt rá először, amikor egymás karjában sírtak, hogy bizonytalanságban élni, a kudarc és az újrakezdés között ingadozni ugyanannyi örömet szerezhet, mint amennyi fájdalmat okozhat. ”

„ A gyűlölet közvetlenül a sértés nyomában jár. De a megbocsátáshoz mindkét félnek időre van szüksége. Szégyen, hogy ilyen sokat kell várnunk, de elsősorban az a szégyen, hogy a sértés megtörtént. Nehéz várni a megbocsátásra, de még mindig jobb, mint az alternatívája. ”

„ Azért, mert valaki egyszer fájdalmat okoz, még nem kell örökre kitörölnünk a névjegyzékből. ”

„ Az emberi szív mindent elfelejthet, megbocsáthat, csak azt nem, ha a tulajdon gyermeke emel rá kezet. ”

„ Mi lesz velem most? Nézz szemembe.
Ha nem te, hát ki szánna meg?
Te nem lehetsz, te nem vagy rosszabb,
Te jobb vagy, mint a többiek! ”

„ "Mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek." Nem, nem olyan könnyű, néha lehetetlen. Hogy az idő segít. Biztosan. De nem olyan egyszerű a dolog; a megbocsátás nem pusztán lelki diszpozíció, erősen függ a körülményektől. Könnyebbé válik, ha a károsodás következményei életünkben megszűntek. Könnyebbé válik akkor is, ha a rossz következmények nem szűntek meg ugyan, de sikerült másban, máshol kárpótolni magunkat. Boldog ember könnyen megbocsát. Ha pedig ehhez a két lehető körülményhez egy harmadik is járul - most már csakugyan lelki tényező -, az úgynevezett lelkiismeret, a jóvátétel szándéka és cselekvése a vétő részéről, akkor a megbocsátás természetessé válik. Megkönnyebbüléssé, majdnem örömmé, mintha valami fájdalmas betegségből, keserű fekélytől szabadultunk volna meg. ”

„ Bocsáss meg ellenségeidnek, de jegyezd meg a nevüket! ”

„ - Minden bajra lehet gyógyírt találni, és gyakran megesik, hogy ez a gyógyír mindössze egy szó.
- Megbocsátás. Félretenni a büszkeséget. ”

„ Azt nem remélem, hogy valaha boldogok lehessünk együtt; hogy ő nekem valaha bármi örömet adhasson. Ahhoz nincs hitem. De hiszem, bizonyos vagyok felőle, hogy az út, melyen ő elindult, ide, e ház küszöbéhez visszavezet; hiszem azt, hogy egykor összetörve, megalázva, az egész világtól gyűlölve, eltaszítva ide fog vánszorogni az utolsó menedékéhez. És akkor az, akit senki sem szeret többé, fog találni egy szívet, aki sohasem szűnt meg őt szeretni, s akinek akkor nem lesz egyéb életgondja, mint az ő sebeit, amiket a világból elhozott, begyógyítani, s a szennyfoltokat, amiket homlokán elhozott, letisztogatni. Ez az én erős hitem! ”

„ A sérelmeket meg kell bocsátani. Nem szabad magadban őrizni őket. ”

„ Nem lehet sokáig haragudni arra, aki megnevettet. ”

„ Megbocsássatok, néktek is megbocsáttatik. ”

„ Az ember sohasem olyan szép, mint amikor bocsánatot kér és amikor megbocsát; ezek az élet legszebb pillanatai. ”